Elegendő lesz

2026. február 13. péntek
Oláh Margó
3360

Elegendő lesz-e az idei hó? Mik a kilátások?
A hótakaró fontos szerepet tölt be a mérsékelt égövi szárazföldi ökoszisztémák működésében, mivel hatással van a vízháztartásra, a növényzet fejlődésére és a szénkörforgásra. A globális felmelegedés következtében az elmúlt évtizedekben jelentős változások történtek a hótakaró kiterjedésében és időtartamában, amelyek módosítják a környezeti feltételeket és ezáltal a vegetáció dinamikáját is.
Ennek hátterében az áll, hogy a hótakaró és annak változásai egyszerre alakítják a felszíni energia- és vízháztartást, valamint a termesztett növények fejlődési ütemét és vízellátottságát, ami végső soron a mezőgazdasági rendszerek működésére is kihat.
Az elmúlt években többször is előfordult a tavaszi aszály, ami kora tavasszal jelentkezik, gyakran a téli csapadék és hótakaró hiánya, illetve a gyors hóolvadás miatt, amikor a víz nem tud megfelelően beszivárogni a talajba. Ezt a jelenséget súlyosbítják az erősen aszályos nyarak, amikor már eleve alacsonyabb szinten van a talaj vízellátottsága. Évek óta csökken a talajvízszint, mert a nyári vízhiányt kevésbé tudja ellensúlyozni az őszi-téli feltöltő csapadék, mivel a telek is egyre szárazabbak. Ugyan kisebb-nagyobb hótakaró szinte minden évben előfordul az országban, de inkább regionálisan, nem pedig országos szinten.
A 2025. év őszi időszaka is száraz volt, aminek következtében több térségben az ősszel „porba vetettek”. Bár az akkor érkezett kevés csapadék elegendő volt a keléshez, a növények nem erősödtek meg kellően, így a hótakaró védő szerepe kulcsfontosságú a fagyhatások mérséklésében. Az Alföldön, valamint a Dunántúl keleti és délkeleti térségeiben a talaj felső egy méteres rétegének vízhiánya december elején meghaladta a 100 mm t, ezért a téli csapadék mennyisége meghatározó szerepet játszik a későbbi tavaszi vagy nyári aszály hatásainak mérséklésében. A 2026. január végi állapot jól mutatja, hogy a vízhiány ugyan csökkent, néhol már rendeződött is, de az Alföldön még mindig kritikus a helyzet.

Talaj vízhiánya
Forrás: Hungaromet
A hóban tárolt víz mennyisége – vagyis a hó vízegyenértéke – attól függ, mennyire tömör a hótakaró. Január végén a hó állaga már nem porhó, hanem kissé összetömörödött, nedvesebb állapotú, ezért több vizet is tartalmaz, azaz 1 centiméter hó nagyjából 1–3 milliméter csapadéknak felel meg. Tehát a hótakaró nagyságrendileg 20–40 mm csapadéknak felel meg; önmagában nem elegendő a teljes vízhiány pótlására, de lassú olvadása révén jelentős szerepet játszik a talaj vízkészletének fokozatos feltöltésében.
Mindez rámutat arra, hogy nemcsak a csapadék mennyisége, hanem annak halmazállapota is meghatározza annak talajban történő hasznosulását. A talaj vízbefogadó kapacitása időben korlátozott, ezért intenzív esőzések során a víz gyakran gyorsabban érkezik, mint amilyen ütemben a talaj képes azt befogadni, ami felszíni lefolyást és jelentős vízveszteséget eredményez. A hótakaró ezzel szemben ideiglenes vízraktárként működik: az olvadás során lassan és egyenletesen juttatja a vizet a talajba. Mivel ez jellemzően a vegetációs időszakon kívül zajlik, a párolgási veszteségek alacsonyak, így a hó olvadása kulcsszerepet játszik a talaj- és felszín alatti vízkészletek utánpótlásában.
A hegyvidéki területeken az idei tél során jelentős hóréteg alakult ki, ami nemcsak a síelők számára kedvező. Mivel az utóbbi években egyre ritkábbá váltak a nagyobb hófelhalmozódások, és ezzel együtt csökkent a hóban tárolt vízkészlet, a tavaszi hóolvadási árból származó vízutánpótlás is mind ritkábban jelentkezik. A januári havazás önmagában nem elegendő ahhoz, hogy klasszikus hóolvadási árt váltson ki Magyarországon, mivel vízkészletben mérve nem számít jelentős hótömegnek. Lokálisan, kisebb patakokon vagy hegyvidéki vízfolyásokon előfordulhat rövid idejű vízszintemelkedés, gyors olvadás esetén időszakos kisméretű árhullám.
Bár a havazás Ausztria és Szlovénia hegyeit is érintette, ezekben a térségekben sem alakult ki olyan jelentős, 50–100 cm t meghaladó hótakaró, amely klasszikus tavaszi árhullámot indíthatna el a nagyobb folyókon. A jelenlegi hóhelyzet legfeljebb mérsékelt tavaszi vízszintemelkedést okozhat a Dunán vagy a Felső Tiszán, ám jelentős, külföldi eredetű hóolvadási árhullám kialakulása nem valószínű.
Szerző: Dr. Németh Szilvia, szakértő, OTP Agrár

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

Termékkereső

Cikkajánló

Hidrovetés

A biztos fű mag megeredés titka a tápanyag és a víz együttes elvetése. No és...

Bővebben...

Gyümölcsszedő

Gyümölcsszedő vagy gyümölcsösszeszedő gép összkerékhajtással - OB 100 AAz OB...

Bővebben...

A PFAS-tilalom

A PFAS-tilalom hatása a növényvédelemre Megjelent: 2026-01-22 15:15:34 A per-...

Bővebben...

Mi az INTEM?

Az INTEM – Integrált Növénytermesztési Együttműködés független partnerek...

Bővebben...

Okos silók

Okos silók, gázenergiamentes szárítás – így gondolkodik a HETECHÍrta: Kristóf...

Bővebben...

Tájékoztatás...

Tájékoztatás a növényvédelmi műveletek elektronikus nyilvántartásáról A...

Bővebben...

Költséghatékonyság

Elho TR300 rend szellőztető a költséghatékonyság bajnokaMiért mondjuk azt,...

Bővebben...

Optimális magágy

Az Omikron Kft (https://omikronkft.hu ) több évtizede folyamatosan fejlesztett...

Bővebben...

kiemelt AJÁNLATOK