Keltetés

A tojás előkészítése, kezelési higiéniája


A 15 °C hőmérsékleten tárolt tojásokat legalább 24 órával a keltetőbe való behelyezés előtt szobahőmérsékleten tároljuk (~24 °C). Ha mégis a tojás fertőtlenítése mellett döntünk, a fertőtlenítős (a tojás hőmérsékleténél 5-10 °C-al melegebb) mosóvíz után ugyanilyen fertőtlenítős oldattal öblítsük le a tojásokat, ügyelve arra, hogy minél gyorsabban végezzük a mosást és az öblítést. A tojásokat hagyjuk megszáradni. Vegyesen soha ne tisztítsunk tojásokat (kefélés, vagy mosás). A tojásokat a tyúktojásnál használatos szerrel lehet fertőtleníteni, de a formalinnal, vagy KMnO4-el való fertőtlenítést nem viselik el. 

Keltetőgép kiválasztása


Keltetőgépet soha ne vásároljunk szakember megkérdezése nélkül. Nem javasoljuk az átalakított, barkácsolt keltetőket. Véleményünk szerint a legkiválóbb a kifejezetten strucctojás keltetésére készített keltető. Mi a magyar gyártmányú Pécsi féle keltetőt használjuk, mert árban, minőségben az általunk támasztott egyedi igényeket is tökéletesen kielégíti. Lényeges szempont az is, hogy esetleges meghibásodás esetén órákon belül a megfelelő szakszerviz rendelkezésünkre áll,  így a keltetőben elhelyezett nagyértékű tojásokat nem fenyegeti veszély. Minden esetben a várható keltetésre alkalmas tojások száma, azaz a tenyészcsaládok száma határozza meg az igényelt keltető méreteit. Számításaink szerint 1 családhoz elegendő egy 36 tojásra készített keltető. Jó, ha a keltető automata. A rendszeres ellenőrzés rendkívül fontos. A jelenleg forgalomban lévő keltetők pontos hőmérséklet-szabályozás mellett, a megfelelő előre beállított páratartalmat is szabályozzák a tojások forgatása mellett (nem mechanikus vezérlésű). Fontos, hogy a belső beépített ventilátor folymatosan keverje a levegőt (légellátás, hőmérséklet egyenletessége stb.). Fontos a pontos hőfokszabályozó. Ha több tenyészcsaládunk van, érdemes a már meglévő kis keltetőt bújtaónak (lásd később) használni, és a megfelelő nagy keltetőt megvásárolni, illetve az egyedi állományra szabott keltetőt elkészíttetni.


Keltetés

Ha megvásároltuk a keltetőt, néhány napig ún. próbajáratásnak vessük alá!
Kellő fertőtlenítés után az előkészített tojásokat behelyezzük az előre beállított hőmérsékletű, páratartalmú keltetőnkbe.
A berakás dátumát, a berakott tojások azonosító számait jegyezzük fel, mert a lámpázások, ellenőrzések, súlymérések során rendkívül fontosak. Jelöljük meg a tojás helyzetét, mert pl. lámpázás után ugyanúgy kell visszahelyezni a keltetőbe. FONTOS! Ha külső tojásokat keltetünk, azza pl. vásárolunk előkeltetett 1 vagy 2 hetes tojásokat, csak akkor érdemes a keltetőbe betenni, ha azokat megfelelő mobil keltetőben szállították. A tojások a kis hőmérsékletingadozásokra is reagálnak, könnyen befulladnak. A tojásokat hetente egyszer, ugyanazokon a napokon érdemes berakni, mert így megközelítőleg azonos korcsoportú kismadaraink lesznek.
Ha behelyeztük a tojásokat, gyakorlatilag megkezdtük a keltetést. Keltetési hőmérséklet: 36.3 C. Az első 3 hétben lehet 36.4 36.5 C, majd fokozatosan csökkentsük 36.2 36.1 C-ra. Nem árt, ha a hőmérséklet végig egyenletes 36.3 C.
Ügyeljünk arra, hogy keltetőnket áramellátás-kimaradás ne érje, mert már 20 perces áramkimaradás is károsíthatja a tojásokat. Ennek elkerülésére jó megoldás lehet áramfejlesztő beiktatása a rendszerbe.
Szellőztetés: tojásonként naponta 1-3 köbméter levegőcserével kell számolni, ha a keltetőnkben nincs beépített ventilátor. Általában elegendő a keltető ajtaját naponta 2-3 alkalommal max. 10-15 mp időre kitárni.
A 8. nap után naponta egyszer ajánlatos a keltető ajtaját 2-4 perc időtartamra teljesen kitárni. Ez természetes hűtésnek felel meg. Ezt a műveletet egészen felvihetjük 10-12 perc időtartamra 10-12 nap alatt. Utána ezt a hűtési időt folyamatosan egészen a kelésig tarthatjuk. Ezen idő alatt kényelmesen lámpázhatunk, tisztíthatjuk keltetőnket, mérhetjük a tojások súlyát stb.
A működő keltetőben a relatív páratartalom: 31-32 %
Ha a keltető helyiség relatív páratartalma magas, a gép belső szabályozása nem működik. A jelenlegi keltetőkbe páratartalom-csökkenést eredményező készüléket annak magas ára miatt nem szerelnek. Megoldás: előfűtött helyiség, a keltető környékére kiterített rizs, vagy konyhasó.
A relatív páratartalom meghatározását lásd a következő táblázatban.

A levegő relatív páratarlamának meghatározása
A levegő relatív páratart.(%),ha a szárazhőmérő

Nedves hőmérő

35 C 36 C 37 C 38 C 39 C 40 C
16 10 8 7 5 4 3
17 13 11 10 8 7 5
18 17 15 13 11 10 8
19 20 18 16 14 12 11
20 24 21 19 17 15 14
21 28 25 23 20 18 16
22 32 29 26 24 21 19
23 36 33 30 27 25 23
24 40 37 34 31 28 26
25 44 41 38 34 32 29
26 49 45 42 39 36 33
27 54 50 46 43 40 37
28 59 55 51 47 44 40
Nedves hőmérő 35 C 36 C 37 C 38 C 39C 40C
29 64 59 55 51 48 44
30 70 65 60 56 52 49
31 75 70 65 61 57 53
32 81 76 71 66 61 57
33 87 81 76 71 66 62
34 93 87 82 76 71 67
35 100 93 87 82 77 72
36 100 94 88 82 77
37 100 94 88 83
38 100 94 88
39 100 94
40 100

Forgatás legalább 2-4 óránként, legalább naponta 6-szor, lásd a mellékelt ábrát!

strucc_kelteteshu_YBpQ6M

Nagyon lényeges, hogy a keltetőhelyiségbe lábbeli- és kézfertőtlenítés után tiszta ruhában menjünk be.
A keltetést (ha lehet) ugyanazon személy végezze. Minden változást fel kell jegyezni.
Idegenek, kíváncsiskodók a keltetőhelyiséget nem látogathatják.


Lámpázás

A lámpázást mi a 0., 14., 28., 39., napon végezzük. Sok helyen hetente lámpáznak. Gyakorlati tapasztalatunk alapján a 2 hetes lámpázásnál szembetűnőbb a fejlődés. Erre a célra megfelel a hagyományos tojáslámpázó doboz, de beszerezhető halogén izzós átvilágító lámpa is.
A lámpázás eredményeként a nem termékeny tojásokat a keltetőből kivesszük. Gyakorlott személy már az első héten, de legkésőbb a második héten el tudja dönteni a tojás keltetésre való alkalmasságát.
Az alábbi ábrákon látható a tojások fejlődése, szembetűnő változásokat látunk már a második héten.
Biztonságunkat növeli, ha a lámpázások eredményét a tojások sorszámának megfelelően pontosan feljegyezzük, lásd a következő ábrát!

strucc_kelteteshu_3CUr6O

Bújtatás

A 39. 40. napon a tojásokat lehelyezzük a bújtatóba.
A bújtató: ugyanaz mint a keltető (hőfok), de forgatás nincs. Bújtatni lehet az eredeti keltető bújtató részében, vagy egy külön erre a célra használt bújtatóban. Lényeg: a körülmények egyformák. Lámpázással a 42. nap körül könnyen megállapíthatjuk, hogy az embrió betört-e a légkamrába (pipping). Ha igen,. Akkor a tojás légkamra felőli végén kis lyukat csinálunk. Ezzel biztosítottuk, hogy amennyiben a kikelés elhúzódna, az embriónk nem fulladhat meg. A kis strucc szól mielőtt a tojásból kikelne. Ez a csipogás a természetben segít összehangolni a kelést. A tojó a tojás azon pontját töri fel a csőrével, ahonnan a csipogást hallotta, és így segít a kelésben. A mesterséges keltetésnél a keltetőgép zaja elnyomja ezt a kis alig hallható hangot, ezért ha képtelen magátol kikelni, akkor segíthetünk. A kelésre érett tojás légkamra felőli kibontásánál szemmel látható az érettség foka.
Ha a chorioallantois membrán felszíne nem tartalmaz vért, felszínén sötétbarna beszűrődéseket látunk, akkor kelésre érett az embrió. Ellenkező esetben közbeavatkozásunk vérzést okozhat. Ha a légkamrát teljesen felnyitottuk, a kismadár fejét óvatosan ki kell szabadítani. Ezután szemmel láthatók az életfunkciók.
Kis pihenés után, ha a kitörés nem indul meg, tovább segíthetünk. A segítséggel kikelt kismadaraknál a köldök általában vérzik.
Ha a sziktömlő kívül van, fertőtlenítés után (pl.Betadin) simító mozdulatokkal nyomjuk be  hasfal alá.
Fertőtlenítős mullpólyát néhány órára rárakhatunk. A kismadarak száradása után a mullpólyát távolítsuk el!
Az egészséges csibéknek száradás után selymes tollazatúnak kell lennie. A tojás kevés súlyvesztése és a kelési erőfeszítések miatt, a kikelt madarak lábai esetenként oedémásak. Ez a tény figyelmeztet, hogy a tojás súlyvesztése kevés volt a keltetési idő alatt. Ahogy a kismadár elkezd mozogni, a lábai általában 2-3 nap alatt rendbejönnek. A 2. napon teszünk be forralt vizet tartalmazó itatóedényt. Ne ijedjünk meg ha csibénk nem kezd el azonnal inni. Fontos, hogy a kelést gondos figyelemmel kísérjük, a kikelő kiscsibéket a tojásszámok alapján jelzéssel (pl.írható tépőzár) lássuk el. Az egyed kartonjára a szülési adatokat vezessük fel.
4.-5. napos koruk után kapnak először enni indítótáp darálékot, aprított áztatott szárított csalánt. A sziktömlőben kb. 5 napra elegendő tápanyag van.
Lényeges, hogy a 4.-5. nap előtt táplálékot ne adjunk, mert ezzel a sziktömlő felszívódását segítjük. A kismadarak immunrendszerének beindulásához a sziktömlő tartalmának felszívódására van szükség.
A bújtatótálca aljára jánlatos fehér ruhát helyezni, melyet naponta 2-3 alkalommal tisztára kell cserélni, a kikelt kismadarak mellől a tojáshéjdarabokat folyamatosan távolítsuk el.

Napos csibe



A napos csibéket 5. napos korukig a bújtatóban hagyjuk. Sok helyen külön bújtató áll rendelkezésre (melynek hőmérséklete megegyezik a keltető hőmérsékletével) és nem a keltető aljában bújtatnak. Ez a megoldás praktikus, mert a bújtatótálca zsúfoltságát elkerülhetjük. A napos csibéket folyamatosan szoktatjuk a külvilág fényeihez. Vigyázzunk, hogy kismadarainkat semmilyen stresszhatás ne érje. Vigyázzunk a szellőztetéssel. A kiscsibénk sokszor balesetveszélyes helyzetet képes teremteni önmaga számára, a megelőzés nagyon fontos! Ha a keltetőben bújtatunk, a bújtatótálcának maximum 2/3-án lehet kismadár. Nem árt, ha a napos csibék lábait kb. 8-12 cm távolságban összekötjük 24-48 óra időtartamra. Ezzel megelőzhetjük a lábak esetleges szétcsúszását. Folyamatos keléskor a törött tojáshéjakat távolítsuk el, nehogy sérüléseket, balesetet okozzanak.



Kihelyezés a bújtatóból



5. napos kor után kivesszük a csibéinket a bújtatóból, súly, magasság mérés után szőnyegpadlós előnevelőhelyiségbe, pl. járókába tesszük őket. Kerüljük a zsúfoltságot. Madaranként 0.5-1 nm-el számoljunk. Ügyeljünk a csúszásmentes padozatra.
Kismadaraink naponta életkoruknak megfelelően mozogjanak, legalább 400-500 m-t. A helyiség hőmérséklete 32 C körüli legyen. Ezt a hőmérsékletet folyamatosan csökkentjük 26-28 C-ra. 4-6 hetes korukra, ahogy a ha HaHakismadaraink fejlődnek, úgy folytatjuk a hőmérsékletcsökkentést. 12 hetes korukra 20-22 C-ra csökkenthetjük a környezeti hőmérsékletet. 3-4 hetes korukban, ha szélmentes napsütéses idő van, 1-2 órára kihelyezhetjük őket a szabad levegőre. A küléső hőmérséklet különbség ne legyen több 1-2 C-nál. Ha úgy látjuk, hogy kismadaraink jól érzik magukat a szabad levegőn, óvatosan emelhetjük a kint töltött órák számát.
Lényeges, hogy minden új dologhoz, így a szabad levegőhöz is folyamatosan szoktassuk hozzá kismadarainkat.

strucc_kelteteshu_nu6FJK

PL Maschine Kft.

2461 Tárnok
Petőfi u. 78.
Tel./fax: 23/ 389-371
Web: www.plmaschine.hu

KELTETŐ GÉPEK

Az STR 60 típusú 60 db strucctojás egyidejű keltetésére alkalmas előkeltetőgép látható a képen. A strucc ill. emu tojás előkeltetőgépeink egy levegő előkészítő egységen keresztül képesek a páratartalom csökkentésére is. Tudják az előírt félsivatagi klímát biztosítani.
A második képen ugyanez az STR 60-as gép nyitott ajtóval látható.

strucc_kelteteshu_lhOgcC strucc_kelteteshu_xbYLws

Az STR B32 típusú 32db strucctojás kapacitású bújtatógép látható a képen, zárt illetve nyitott ajtóval.

strucc_kelteteshu_JNIQ5i