Ismerj meg!

EMU-a futók rendjébe a kazuár félék családjába tartozó madárnem.
Ausztráliai madarak, 2 fajuk ismeretes "újhollandi emu", laza tollazata fénytelen barna, hasa világosabb, feje, nyaka és hátsávja sötétebb színű, csőre feketebarna, csupasz arca és tarka szűrkéskék, lábai világosbarnák.
A hím 2 m magasra is megnő, a nőstény valamivel alacsonyabb. Kelet-Ausztrália erdőiben él.
"A foltos emu" tollai világosabbak, sötétebb szalagokkal.
Az emunak a husa és tojása ízletes. A folytonos űldözés következtében mindinkább rá lesznek.
A fogságot és az éghajlatbeli változást nagyon jól kiállják, azért állatkertjeinkben évek hosszú során át elélnek.

 

NANDU/NANDUFÉLÉK-laposmellű futómadarak egyik családja. Csőrük széles, lábaikon három láb van, medencéjük nyílt. Fejük és nyakuk tollas. Egyetlen neme ismeretes, amely hátom fajban Dél-Amerikában él.
A közönséges nandu vagy amerikai struc háta hamuszűrke, hasa piszkos fehér, nyaka és melle fekete, fejének csupasz részei husszínűek, csőre szűrkésbarna, lábai palaszűrkék. A nőstény melbe világosabb, mint a hímé, a hím magasságan 2 m. Farktollai majdnem hiányoznak. Rio de Plata vidéken és Paraguaytól egészen a Magellan-szorosig a pampaszokon él. Futásko a szárnyaira támaszkodik és zeg-zugos írányban fut, amiért űldözve még lóháton is bajos utolérni. 5-7-ével csapatokban él: fűvel, gazzal,bogyóval, maggal és rovarral táplálkozik.
Decemberben költ. A nőstény a földbe mélyedést váj, fűvel béleli ki és ide rakja 13, 17, de néha 50 tojását is.
A tojások sárgásfehérek, zöld pettyesek. A hím egyedül költi ki őket. A fiatalok fészekhagyók és igen gyorsan növekednek. Húsát, tojásait eszik, bőrét sapkákra stb.-re, nyakbőrét pénzestűszőkre, tojáshéját tartókra, tollait díszítésre használják fel.
Fogságban könnyen megszelídül, sőt tenyészthető is.

 

KAZUÁR-a laposmellű Futómadarak rendjébe, a kazuár-félék családjába tartozó madárnem. Nagy, erős, zömöktestű madarak, melyeknek feje sisak alakú, amennyiben homlokcsontjuk kinövéséből keletkezett tarajuk van. Csőrük hosszú, egyenes horgas véggel.
Rövid szárnyaikon az öt evezőtoll vitorla nélküli, körformájú. Csűdjük elöl táblás. 8 fajuk ismeretes, melyek Ceram, Új-Guinea és a többi ausztráliai szigeteken és észak Ausztráliában élnek. Leginkább gyenge, zöld sövényi részekkel, gyümölcsökkel és veteményekkel táplálk. Legismertebb faja a sisakos Kazuár, tollazata fekete, csupasz feje zöld, kékes és piros, nyaka elöl viola, oldalt kék, hátul vörös, csőre fekete, lábai szűrkéssárgák. Nyakát egy vagy két lelogó húslebeny díszíti. 1,8 m magas. Ceram és Új- Guinea szigeteken magánosan él. Gyümölcsön és növényi részeken kívül még a kisebb állatokat is megeszi. Fogságban kenyérrel, maggal, almával etetik, sőt gyakran fiatal csibét, kacsát adnak neki. Levelekből készített fészekbe 3-5 zöld színű tojást rak, melyeken a kakas és a tyúk fölváltva egy hónapig kotlik. A fogságban a hím gondoskodik fészekhagyó kicsinyekről is.

 

KIVI-a laposmellű Futómadarak rendjébe, az Apterygidák családjába tartozó madárnem. Hosszú csőre nyúlánk és vége lefelé hajlított. Orrlyukai a csőr végén vannak. Szárny és farka egészen visszafejlődött.
Evező-és kormánytollai nincsenek. Erős csűdje oly hosszú, mint a középső újj. Lába négy ujjú, melyek közül három előre áll és erős karommal ellátott, a hátsó rövid és járás közt nem éri a földet. Tollai szűrneműek. Kulcscsontja hiányzik. 4 faja ismeretes, melyek Új-Zéland szigetén élnek. A nappalt lyukakban töltik. Eledelük aprorovarok, férgek, melyeket szalonkák módjára a földben keresnek. Egyszerre csak egy tojásuk van, melynek súlya az állat súlyának egy negyede. Minthogy se röpülni, se futni nem tudnak, kivesző félben vannak.

 
 

STRUC/STRUC-FÉLÉK- a laposmellű madarak rendjének, a Strucok alrendjének egyik családja. Ideigen erős törzsű, hosszú, legnagyobbrészt csupasznyakú, kis, laposfejű, fénylő nagy szemű, középhosszúságú, tompa, elöl lekerekített, csúcsán lapos és egyenes csőrű, magas, erős és a combon sertékkel fedett, egyébként csupasz lábú, kétujjú madarak tartoznak, melyeknek két ujja közül a belső erősebb és nagyobb, mint a külső.

Szárnyuk meglehetősen nagy, de repülésre teljesen alkalmatlan; tollazatuk foszlott, lobogó, lobogó, bodros; farkuk meglehetősen nagy ugyanolyan hosszú bodros tollak fordulnak elő, mint amilyenek a szárnyon levő evezőtollak. Szegycsontjuk igen vastag és erős s pajzsszerűen boltozott, de rajta taraj nincsen s a rajta lévő izomzat is fejletlen. A hímek törzsének összes kis tollai feketék, a hosszú szárny-és farktollak hófehérek.
A nőstényeknél a törzs kis tollai barnásszűrkék s csak a szárnyakon és farktájon lévők feketések; evező-és kormánytollaik szűrkésfehérek. A fiatalok tollazata hasonló a nőstényekhez. egy teljesen felnőtt hím struc kb. 2.75 m. magas; teljes hossza a csőr csúcsától a farka végéig legalább 2 m.; súlya 75 kg.
Négy fajtája ismeretes: 1. Közönséges struc, 2. Masszai struc, 3. Szomáli struc, 4. Vöröslábú struc.

A struc igazi pusztai, sivatagi állat. Afrika és Arábia steppein van elemében s legörömestebb a sivatagok övében lapályos, legalább is szegényes növényzetű helyeken tanyázik. Itt rendesen 5-6 főnyi csapatokban v. családokban ide-oda kódorog. Táplálékának legnagyobb része növényi eredetű anyagokból áll, de az útjába kerülő rovarokat, kisebb madarakat, emlősöket is fölszedegeti a földről, sőt a szines, fénylő kődarabkákat és egyéb tárgyakat is lenyeli, külön ságban. Nagyon sok vizet fogyaszt, de ha szükség rákényszeríti, a szomjúságot a tévéhez hasonlóan napokig kibírja.
A szaporodás: a párok egybekelése után az egynejűség (monogamia) az uralkodó. A párosodás után a hím párjával közösen fészekrakásra alkalmas helyet keres. A választás rendesen bokor mellett fekvő v. homokos helyre esik. A hím a talajba mélyedést kotor ki. Ebbe rakja le a nőstény a tojásait úgy, hogy minden nap egyet, összesen átlag 15 tojást rak. A nöstény kezdetben egyfolytában 24-48 óráig ül a tojásokon s aztán váltja fel a hím. A tojások kikölté ndesen 42-52 napig tart. A tojások szabályos alakúak, a legömbölyített s fénylő héjuk nagyon kemény és vastag, színük sárgásfehér vagy világossárgás, olykor márványos mustrázattal. Hoszuk 15-15,5 cm, legnagyobb átmérőjük 11-13 cm, súlyuk átlag 1442 gr.,vagyis kb. 24 tyúktojáséval egyenlő nagyságú.

 

MOA /Dinornis/- kihalt óriási madár.
Kihalt neme a szárnynélküli madaraknak. Kűlselyére az afrikai struchoz hasonlított, de annál is magasabb volt néhány lábbal. A lábán 3 ujj volt. A csontjai kevésbé voltak léggel teltek, hanem inkább velővelm és éppen ezért teste a röpülésre alkalmatlan nehéz volt.
Valószínűleg növényevő volt. A törtélnelmi időkben még élt a D. Új -Zéland szigetén, ahol a maórak ma is borzasztó színekkel festik azon harcokat, melyeket őseik folytattak ezen óriási madarakkal, melyeket ők Moa (Movie)-nak neveznek.
Hat faja ismeretes, legnagyobb több mint 10 láb magas volt, a legkisebb pedig három láb magas.