A lemosó permetezésről

Részletek

Minden, amit a lemosó permetezésről tudni kell!
A lemosó permetezés egy speciális védekezési forma, amelyre a fás szárú termesztett kultúrákban (almatermésűek, csonthéjasok, héjasok, bogyós gyümölcsűek és a szőlő) nyílik lehetőség. Nevét a kijuttatás jellege alapján kapta. A növényvédő szereket a fás részekre(törzs, vázágak, gallyak, vesszők) irányítva nagy permetlémennyiséggel, lemosásszerűenjuttatják ki, biztosítva ezzel a gyakran repedezett fás részek teljes fedettségét. Nemcsak a lémennyiség, de általában a felhasznált készítmény erre a célra engedélyezett dózisa is nagyobb, mint a vegetációs időszakban kijuttatott dózis.
Hírportálunk a NÉBIH szakértőit kérdezte a lemosó permetezéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról és aktuális kérdésekről.
A fás szárú kultúrákat más néven állókultúráknak nevezzük, amelyek hosszú évekig ugyanazon a területen maradnak. A károsítóknak (kórokozók és kártevők) ez lehetőséget biztosít a fokozatos felszaporodásra, az egyre nagyobb kártétel kialakítására. Számos kórokozó (például őszibarack tafrinás levélfodrosodásának kórokozója) és kártevő (példáulpajzstetvek) a téli, nyugalmi időszakot a fás részeken vészelik át. A vegetációs időszakban kialakuló kártétel mértékét alapvetően befolyásolja e károsítók áttelelésének, fennmaradásának sikere. A lemosó permetezéssel elsősorban ezek ellen az áttelelő alakok ellen védekezünk.

A kezelésnek különösen akkor van nagy jelentősége, ha az őszi és téli időjárás enyhe, kórokozók esetében csapadékos is, amely kedvező feltételeket teremt az áttelelésnek, adott esetben a szaporodásnak.
A lemosó kezelést alapvetően a nyugalmi időszakban fagymentes napokon végezzük.Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a károsítók áttelelő alakjai (például kórokozók ivaros termőtestei, pajzstetvek nyugalomban lévő nőstény pajzsai) nagyon ellenállnak a különböző növényvédő szereknek, ezért a kezelés akkor lesz igazán hatékony, ha a károsítók életfolyamatai már beindultak.
- figyelmeztet a NÉBIH szakértője.
Más szempontból vizsgálva a nyugalmi időszakban történő elvégzést teszi szükségessé a permetezéskor használt nagy lémennyiség (általában 1000 l/ha vagy több), illetve a növényvédő szerek nagy dózisa, amelyek a vegetációban a fejlődő növényi részeken károsodást okoznának.
Mikor végezzük el a lemosó permetezést?
Alapvetően három időszakban végezhetünk lemosó permetezést:
1. Őszi, lombhulláskori időszak: előnye, hogy a károsítók még többé-kevésbé aktív állapotban vannak. A kezelés jó hatékonyságú a telelőre vonuló kártevő populáció gyérítésében és védelmet biztosít a lombhullással keletkező természetes sebzések fertőzése ellen is.
2. Tél végi, mélynyugalmi időszak: az ekkor kijuttatott kezelések kevésbé hatásosak, azonban munkaszervezési okok miatt elvégzésük adott esetben indokolttá válhat, különösen a tél enyhülése esetén.
3. Közvetlenül a rügypattanást megelőző időszak: tavasszal, a hőmérséklet emelkedésével a károsítók életfolyamatai megindulnak, ezért az ekkor elvégzett permetezés nagyobb hatékonyságú. Problémát jelenthet a fajonként, illetve fajtánként eltérő időpontban bekövetkező rügypattanáshoz történő időzítés és a megkésett kezelés okozta fitotoxikustünetek megjelenése a fejlődő hajtásokon.
A tél végén, illetve a tavasszal végzett permetezéseket célszerű közvetlenül a metszés utánra időzíteni. Ezzel egyrészt a metszési sebeket zárjuk le, másrészt elkerüljük a metszés során eltávolított részek fölösleges permetezését.
A lemosó permetezés elvégzésének szükségessége az ültetvény korával egyenes arányban nő. Egy fiatal, nem termőkorú állományban a fás részeken jelenlévő károsítók mennyisége nem feltétlen indokolja a védekezés végrehajtását. Ugyanakkor egy idősebb gyümölcsösben, legyen az például szilva vagy őszibarack, olyan szintű lehet a kártevők, illetve kórokozók nyugvó alakjainak jelenléte, hogy lemosó permetezés nélkül nagyon bizonytalanná válik a vegetációban elvégzett kémiai növényvédelem sikere.
Milyen károsítók ellen véd a lemosó permetezés?
Fontos megjegyezni, hogy a lemosó permetezés csak a fás részeken áttelelő károsítók (például pajzstetvek, tafrinás betegség kórokozója) ellen hatékony.
Olyan betegségek ellen, amelyek kórokozói a lehullott levelekben telelnek (például alma ventúriás varasodása, cseresznye és meggy blumeriellás levélfoltossága) a lemosó permetezés hatástalan. Ebben az esetben a levelek talajba forgatása, vagy kisebb területen azok összegyűjtése és komposztálása jelent megoldást. A lemosó permetezés szintén nem hatásos azon kártevők ellen, amelyek áttelelő alakjai a rügyek belsejében telelnek (például szőlő-levélatka).
A kártevők elleni lemosó permetezések a nagy dózisok miatt egységnyi területre vetítve általában sokkal költségesebbek, mint a vegetációban elvégzett permetezések. Ezért azt javasoljuk, hogy nagyobb állományokban a kezelést ne a teljes állományban, hanem csak azokon a részeken végezzük el, ahol nagy a fák fertőzöttsége. A vegetációban végzett állományvizsgálattal az erősen károsodott fák megjelölhetők és a lombhullást követően célzottan, foltszerűen érdemes kezelni.
A lemosó permetezések csak akkor lesznek hatékonyak, ha nagy lémennyiséggel, lemosásszerűen végezzük. Erre kisebb területen tökéletesen megfelel egy háti permetező használata. Nagyobb területen törekedni kell a permetező gépek pontos beállítására, amely biztosítja a fás részek bőséges permetlé fedettségét.
Melyek a lemosó permetezés legfontosabb szabályai?Szabályként tekinthető, hogy a nyugalmi időszakban végrehajtott kezelések során nem keverjük össze a különböző növényvédő szereket.
Ha kártevők és kórokozók ellen is szükségessé válik a védekezés, akkor vagy gyári kombinációkat választunk (például paraffinolajat és réz-hidroxidot együtt tartalmazó készítmény), vagy külön menetben végezzük el a kezelést. Mivel a kártevők ellen alkalmazott olajos lemosást követően más permetszer nem tapadna meg a fás részeken, ezért a betegségek elleni kezelést mindig az olajos lemosást megelőzően kell végezni.
A lemosó permetezéshez olyan készítmények használhatók, amelyeknek engedélyokirata lehetővé teszi ennek a kijuttatási módnak az alkalmazását. Ilyen készítmények a réz és kén hatóanyagokat, valamint a paraffin vagy növényi olajat tartalmazó növényvédő szerek között találhatók.