Minimum-művelés

Részletek

Minimum-művelés
A szántás nélküli technológiát csökkentett menetszámú talajművelésnek is nevezik és annak ellenére, hogy ez nem minden esetbern teljesen korrekt, tükrözi azt, hogy a menetszám csökkentése helyes törekvés.

Nagyobb mélységű csökkentett menetszámú művelés
Könnyű talajokon, gyakran végeznek kultivátorra alapozott mélyművelést lazítás céljából
• és amennyiben nagy mennyiségű növényi maradványt kell bekeverni
• ez lehetővé teszi a talajtömörödésre érzékeny növények, mint például a repce, borsó és cukorrépa számára a kívánatos talaj-előkészítést
• valamint a talajban lévő tömör rétegek megszüntetésére
Bizonyos kombinált kultivátorok, mint a TopDown egy vagy két menetben egyaránt használhatók, ugyanakkor a Cultus kultivátor is dolgozhat párban egy olyan síktárcsával, mint a Carrier.
A mélyebb rétegekben végzett talajművelés durvább talajszerkezetet alakít ki, mint a sekélyen végzett, tehát kötött talajokon több menetre is szükség lehet.
Amennyiben a mélyebb művelést ugyanabban a mélységben végezzük, mint a hagyományos szántást, a költségek és az üzemanyag-fogyasztás hektáronként viszonylag magas szinten alakul, ugyanakkor nagyobb hektárteljesítmény érhető el. Az erózió és a cserepesedés kialakulásának kockázata csökkenthető a növényi maradványok a felszínen hagyásával.

Sekélyen végzett csökkentett menetszámú művelés
A sekélyen végzett csökkentett menetszámú művelésre alkalmas tárcsák közül a Carrier az, amelyet manapság leggyakrabban használnak. A rugós szárú kultivátor, mint például a Swift, vagy a 6-8 cm művelési mélységet meghaladó eljárás esetén a merevszárú kultivátortípusok szintén alkalmasak. Amennyiben nagy mennyiségű szalmát kell korlátozott mennyiségű talajjal összekeverni, szükség van a növényi maradványok előkezelésére, ha azt a tarlón hagyták.
A sekély rétegekben végzett csökkentett menetszámú művelés segítségével pénz és idő spórolható különösképpen kötött talajokon.
A csökkentett menetszámú talajművelés hatásai
A folyamatos sekély talajművelés tömörödést okozhat a talaj bizonyos rétegeiben, mely hasonló az eketalphoz. Fontos hogy a szántás nélküli rendszereket is váltakozó mélységben alkalmazzák. Ilyenkor a mélyebb talajművelés a tömörödésre érzékeny növények, mint a repce, borsó és cukorrépa előtt alkalmazandó. A lazább talajokra jellemző a gyenge szerkezet, amit a mélyebb talajműveléssel kompenzálhatunk a megfelelő hozam elérésének érdekében.
Szem előtt kell tartani, hogy a növényi maradványok különböző betegségek terjedését illetve fennmaradását segítik elő, és nem szabad megfeledkezni arról, hogy a siker alapja a jó vetésforgó alkalmazása.
A csökkentett menetszámú talajművelési rendszerben további problémákat okozhat az árvakelés, mely megfelelő körülmények között gyéríthető mechanikai beavatkozással. Ugyanakkor csapadékosabb időjárású területeken bonyolultabbá válik a probléma kezelése kémiai beavatkozás nélkül. A vetésforgó ebben az esetben is fontos tényező.
Nehézséget okozhatnak a csigák is, főképpen, ha néhány menetben történik a talajművelés és durva a magágy szerkezete. Használhatók csigacsapdák is, elsősorban az érzékeny növényeknél, mint például a repce.
Összességében elmondható, hogy a csökkentett menetszámú talajművelés a legjobb megoldás lehet száraz időjárási körülmények között, míg a csapadékosabb régiókban a talaj-előkészítés kimenetele, valamint a gyomok és az árvakelés szabályozása kérdéses
https://www.vaderstad.com/hu/tudastar/talajmvelesi-eljarasok/minimum-mveles/   
Vaderstad Kft. 2475 Kápolnásnyék Összekötő út 1. telefon: +36 22 709 000
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.