Amikor a tudomány...

2018. november 14. szerda
Oláh Margó
2771

Amikor a tudomány nem igazolja a gyakorlatot
Ki az évtizedek óta megszokott és jónak tartott módon, ki pedig a legújabb tudományos és technológiai eredményekre támaszkodva igyekszik végrehajtani az alaptrágyázást. Van-e eltérés az elméleti és a gyakorlatban kivitelezett tápanyag-gazdálkodás között?

Megoszlanak a vélemények arról, hogy helyes-e egyáltalán a kérdésfeltevés. Annyiféle információ – megalapozott és félrevezető egyaránt – látott már napvilágot, nem csoda, hogy ebben a témában (is) kezd „kicsúszni a talaj” a gazdák lába alól. A helyes út pedig az lenne, ha az elmélet irányából közelítenénk az adott helyzetben megvalósítható gyakorlat felé. Így ki-ki a saját körülményeihez, lehetőségeihez adaptálhatná a szakmai ismereteket. Ezzel szemben létezik egy ellentétes folyamat, amely a spontán üzleti érdekek alapján kialakuló gyakorlati eredményeknek megfelelően készíti el, válogatja össze az „elméleti alapokat”, ami miatt nem a megalapozott tények, hanem egyfajta „virtuális valóság” szerint kénytelenek a gazdálkodók döntést hozni.
Ne feledjük: a tápanyag a talajon keresztül, közvetve hasznosul

Több ilyen fordított irányú folyamatot ismerünk, ezek közül az egyik a harmonikus tápelemarány kérdése. Nagyon erős az a kommunikációs nyomás, hogy a műtrágyának kell harmonikus arányban tartalmaznia a tápelemeket a növény számára – azonban ezt a célt a legritkább esetben sikerül megvalósítani, mert
a makrotápelemek meghatározó részét a növény a gyökerén keresztül veszi fel, így a pótló adagokat is csak a talajon keresztül tudjuk biztosítani számára. A talaj azonban összetett rendszert képez, és emiatt módosítja a rendelkezésre álló tápanyag mennyiségét és minőségét. A tápanyag-dinamikán keresztül szinte minden tábla egyedi „mintázatot” mutat a pillanatnyi fizikai, kémiai és biológiai állapotának megfelelően. A talaj tehát először felveszi az általunk kijuttatott műtrágyát, majd az említett tápanyag-dinamikán keresztül újra „megterít” a növénynek, amely így végeredményben az általunk kijuttatott tápanyagból és a talaj természetes tápanyagtőkéjéből is hasznosít. A kétféle forrás helyes arányának kell kiadnia a növény harmonikus tápelemigényét, és nem a kiszórt műtrágya hatóanyagoknak kell az igényeinek megfelelő arányban lenniük egymással, mert az hosszú távon diszharmóniát is okozhat a talajban.
A másik a talajképződés és a természetes tápanyagtőke szabályszerűségeinek figyelmen kívül hagyása vagy a végletekig való leegyszerűsítése. A talajok fejlődése talajtípusonként eltérő, de általában elmondható, hogy a képződésük minimum évtizedekben vagy még inkább évszázadokban vagy akár évezredekben mérhető. Ez alatt a hosszú idő alatt – kevés kivétellel – összehasonlíthatatlanul több tápanyag halmozódik fel, mint amennyit az ember valaha is kijuttatott az adott területre. Ez is mutatja, hogy nem tudunk annyit trágyázni, amennyi tápanyagot a talaj tartalmaz.
Ide tartozik a talajok tápanyag-szolgáltató képességének és a növények tápanyag-reakciójának kapcsolata is. Jó vagy igen jó ellátottságnál a szántóföldön nagy területen termesztett növényeink jelentős része nem ad választ az évenkénti PK-alaptrágyázásra, azaz a kijuttatott tápanyag az adott évben és helyen nem megtérülő költséget okoz. Tipikus, gyakran tetten érhető „tünet” ennek a ténynek az elfedésére a Liebig-elv citálása a talajon-gyökéren keresztüli növénytáplálás modellezésére. Ez azonban a talajban egyszerűen nem így játszódik le, csupán megtévesztő és félrevezető leegyszerűsítése a valóságnak.
Ami – véleményem szerint – jelentős és indokolatlan felhasználást generál, és kézzelfogható bevételcsökkentő hatásán túl környezetterhelő is. Sajnálatos módon a környezetterhelés egyelőre nincs a gazdálkodók gondolkodásának fókuszában, pedig már most jelentős kritika éri őket, hogy indokolatlan ütemben élik fel a foszfor- és káliumlelőhelyek készleteit, míg a nagy folyók tengeri deltáiban ezek az anyagok felhalmozódnak, aminek környezetkárosító hatása vitathatatlan. Ezért is hat majd hideg zuhanyként a mezőgazdasági termelőkre, hogy a mindinkább városiasodó népesség őket fogja a környezetszennyezés fő okozójának tartani, időlegesen leplezve ezzel saját, végletekig növelt (városi) ökológiai lábnyomát. A folyamat már elindult, a termelők a bőrükön is érezhetik a hatóanyag-kivonások kapcsán.
Tájékozódni, gondolkodni, aztán cselekedni
Megállapíthatjuk tehát, hogy számos félrevezető vagy leegyszerűsítő elmélet létezik a tápanyag-gazdálkodással kapcsolatban. A szakmailag megalapozott trágyázás egyik fontos pillére lenne a szilárd szakmai tudás, a térlátás kialakítása a fejekben. Ez régen sem volt könnyű feladat, és a helyzet napjainkra tovább romlott, hiszen a tudományos műhelyek kutatóit is összezavarják azok a világhálón keringő információk, amelyek igen jelentős része félretájékoztatás. Náluk is nehezebb helyzetben vannak a diákok és a fiatal szakemberek, valamint a gazdálkodók jelentős része. A gyenge elméleti alapokat egy „internetdoktor” pillanatok alatt meg tudja ingatni, különösen akkor, ha a virtuális térben több „szakember” – magát függetlennek feltüntetve – összejátszik az üzleti haszonszerzés céljából. És sajnos ez csak a jéghegy csúcsa.

A periodikus vetésforgó-trágyázás elméletének gyakorlatba ültetése segít megtalálni azokat a táblákat, ahol az éves alaptrágyázás lényegesen nagyobb valószínűséggel térül meg, mint az egyentrágyázási gyakorlat esetébe
Ha az említett és egyéb, fel nem sorolt okok miatt a tudás nem tud leülepedni és megszilárdulni bennünk, válasszunk tapasztalt és termékfüggetlen tanácsadót, aki képes lesz a gazdálkodó érdekeinek megfelelően szemlélni a kialakult helyzetet, és segíthet optimalizálni a termelési költségeket. Rendszeresen tájékozódjunk talajaink állapotáról! Fontos tudni, hogy a talajmintavétel minősége meghatározza a talajmintából meghatározható eredmények minőségét (információ-dezinformáció). Kísérleteink, több százezer hektár, ciklusokon átívelő talajmintavétel eredménye és ezeken a területeken a többéves tápanyag-gazdálkodási gyakorlat adatbázisa bizonyítja, hogy az évenkénti alaptrágyázás nem feltétlenül indokolt minden területen és minden tápelem esetében. Jelentős tartalékok vannak a rendszerben, csak a félelemkeltés és dezinformálás akadályozza, hogy a technológiánk megtervezésekor ezekre az eredményekre támaszkodni merjünk. A periodikus vetésforgó-trágyázás elméletének gyakorlatba ültetése segít megtalálni azokat a táblákat, ahol az éves alaptrágyázás lényegesen nagyobb valószínűséggel térül meg, mint az egyentrágyázási gyakorlat esetében. Ebben az esetben konkrétan azokat a tábla-tápanyag-növény kapcsolatokat keressük, amelyeknél a hatóanyag kijuttatása többlettermést eredményez, azaz megtérül.
A helyspecifikus gazdálkodásnál is jól alkalmazhatóak ezek az elvek, hiszen a precíziós gazdálkodás haszna is csak úgy realizálható, ha egyébként is megtérülő trágyázási javaslatokhoz rendelünk térinformatikai koordinátákat (kijuttatási térképek). Ha ez az elv nem érvényesül, a precíziós gazdálkodás nem jövedelmet, hanem veszteséget termel, a költséges infrastruktúra nem hozzátesz, hanem elvesz a haszonból. A cél pedig nyilván az, hogy az elvárt, reális jövedelemszint évről évre fenntartható legyen.

Lajos Mihály
ügyvezető
Agrofil SZMI Kft.
https://agrofil.hu/kiemelt/amikor-a-tudomany

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

Termékkereső

Cikkajánló

Változó mélységű talajművelés

Változó és állandó mélységben teszteltük a talajművelést.25-50 cm közötti...

Bővebben...

A digitális vakvezetés

Ha egyszer egy program beindul…, avagy a digitális vakvezetésBeszélgetés Lajos...

Bővebben...

Ahol a vaddisznók járnak

Ahol a vaddisznók járnak…Súlyos vadrágás okozta kár napraforgóban… ott fű nem...

Bővebben...

A még jobb teljesítményért

A Double SteelRunner hengertípus tovább javítja a CRL/XL teljesítményétA...

Bővebben...

Időt és pénzt spórol

OPTImális választás!Az OPTIGÉP Kft. gépeivel időt és pénzt spórol. Az OPTIGÉP...

Bővebben...

Önitató szaküzlet

Önitató Szaküzlet Az önitatók között talán a legelterjedtebb a falra...

Bővebben...

Környezet-hatékony technológia

Omikron ORS FM sorközművelő tápkultivátor, mely mezőgazdaságunk...

Bővebben...

Gyors, egyszerű

Gyors, egyszerű állattszállításA Fliegl cégcsoport tovább bővítette...

Bővebben...

kiemelt AJÁNLATOK