A felmelegedés gátolja..

2018. január 08. hétfő
Oláh Margó
2086

A felmelegedés gátolja, hogy egyre több gabonát arassunk
Miért stagnálnak az árpa, a búza, a kukorica és a rozs termésátlagai Magyarországon és általában az egész régióban? Két magyar kutató elemzése szerint a korábbinál magasabb átlaghőmérsékleteknek jelentős szerepük van e negatív folyamatokban.
2050-re az élelmiszerek iránti igény globális szinten várhatóan körülbelül 70 százalékkal növekszik napjainkhoz képest a dinamikus népességnövekedés és az egy főre jutó fogyasztás emelkedése miatt. Jelenleg az emberiség kalóriaigényének körülbelül felét néhány gabonafajta biztosítja, amelyek közül kulcsszerepet játszik az árpa (Hordeum vulgare), a búza (Triticum spp.), a kukorica (Zea mays) és a rozs (Secale cereale). E növények jelentős hozamnövekedést mutattak az 1960-as években kezdődött, ún. zöld forradalom során. Azonban a termésátlagok emelkedése a Föld egyes jelentős gabonatermő régióiban megtorpant, vagy egyenesen csökkenést mutat – komoly fejtörést okozva a globális élelmiszer-biztonság szempontjából.
Hogyan hat a klímaváltozás a legfontosabb gabonafélékre?
Noha a klímarendszer átalakulása látványos hatással lehet a növényi közösségekre – közöttük a gabonák terméseredményeire –, alig találkozunk olyan hosszú idősorú elemzésekkel, amelyek lehetőséget nyújtanak a változás perspektivikus áttekintésére. Egy magyarországi és egy dániai kutató viszont ilyen elemzést publikált a Global Change Biology 2017. decemberi számában (a folyóirat a Scimago rangsora szerint a klímaváltozás-kutatás vezető lapja).
Pinke Zsolt a Szent István Egyetem Környezetvédelmi és Tájökológiai Tanszékének, Lövei Gábor pedig a dániai Aarhusi Egyetem Agroökológiai Tanszék Flakkebjerg Kutatóközpontjának munkatársa. A két kutató a négy legfontosabb magyarországi gabonaféle termésátlagai és egyes éghajlati tényezők közötti kapcsolatokat elemezte az 1921–2010 közötti időszakban. (A kutatást a Magyar Tudományos Akadémia a Lendület program keretében támogatta.)
A vizsgálat a hőmérséklet és a gabona-termésátlagok varianciái között fennálló egyre szorosabb kapcsolatra mutatott rá 1921 és 2010 között. Ez a tendencia különösen meglepő, hiszen 1921–1950-ről 1951–1980-ra a középhőmérséklet vegetációs időszaki és éves átlagai jelentős mértékben csökkentek.
Ezt követően az 1981–2010 közötti időszakban a vegetációs időszaki középhőmérséklet átlagának emelkedése Celsius-fokonként 9,6–14,8 százalékkal csökkentette a négy legfontosabb gabonaféleség terméshozamait. Ez az érték globális tekintetben is jelentősnek mondható, és arra utal, hogy a közép-európai gabonatermesztés kiemelkedően ki van téve az éghajlat melegedésének. A vizsgált 90 év során a csapadékösszegek és a hőmérsékleti átlagok kombinációja 17–39 százalékban magyarázta a termésátlagok ingadozását, de ez a mutató az 1981 és 2010 közötti időszakban 33–67 százalékra ugrott.
Mi a teendő az Alföldön?
Pinke Zsolt és Lövei Gábor elemzésének egyik következtetése szerint a 20. század második felében lezajlott „zöld forradalom” a klímatörténelem egy kivételesen kedvező időszakában javított a termésátlagokon, amikor a növekvő műtrágya- és kemikáliafelhasználás, valamint a gépesítés és a növénynemesítés eredményei a mainál lényegesen előnyösebb klimatikus feltételekkel párosultak.
Egyes gabonaféléknek az egész régióban megfigyelhető stagnálását eddig többnyire társadalmi és gazdasági tényezőkkel magyarázták, az elemzés eredményei azonban felvetik a korábbihoz képest szignifikánsan magasabb hőmérséklet szerepét e negatív tendenciájú folyamatban. A felmelegedésnek a vizsgálatban feltárt robosztus hatása a termésátlagokra a jövőre vonatkozó figyelmeztetés is a közép-európai régió gabonatermesztői számára. Ezért a kutatók az Alföldhöz hasonló adottságú, délkelet-európai száraz síkságok aszálykitettségének releváns csökkentéseként a földhasználat extenzifikációját és a korábbi vizes élőhelyek restaurációját javasolják.
A cikk ábrákkal bővítve itt olvasható:
http://mta.hu/tudomany_hirei/a-felmelegedes-gatolja-hogy-egyre-tobb-gabonat-arassunk-arpa-buza-gabona-rozs-homerseklet-novekedes-108357
További információ:
Pinke Zsolt
Szent István Egyetem, Környezetvédelmi és Tájökológiai Tanszék
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Mobiltelefon: 06 30 588 8352

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

Termékkereső

Cikkajánló

Az egyszerűsített foglalkoztatás

A kamarai tagok igényei szerint módosultak az egyszerűsített foglalkoztatás és...

Bővebben...

Körmöző kaloda

SZARVASMARHA KÖRMÖZŐ KALODA FESTETTMűszaki leírás Szarvasmarha kezelőkaloda...

Bővebben...

Hiánytünetek kezelésére

Levél- és talajtrágyák     A...

Bővebben...

Rágcsálók kártétele

Rágcsálók kártétele és az ellenük való védekezés Valószínűleg mindenki...

Bővebben...

Talajvédelmi terv készítése

Talajvédelmi terv készítéseA termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX....

Bővebben...

Talajtömörödés gondja és orvoslása

Talajszellőztetés hatása és talajtani vonatkozásaiavagy a Talajtömörödés...

Bővebben...

Mulcsvetés aljtrágyázással

Wiesław Gryn, Rogów, Zamojszczyzna, Lengyelország„Több mint 4 éve használom a...

Bővebben...

Tebbe trágyaszórók

A Sióagrár Kft több mint 8 éve foglalkozik...

Bővebben...

kiemelt AJÁNLATOK