A globális felmelegedés

2017. november 17. péntek
Oláh Margó
8340


A globális felmelegedés hatásai a mindennapokban

A globális felmelegedés olyan dolog, mint a foci, pontosabban a magyar foci. Mindenki ért hozzá, még a csapból is az folyik, de igazából senki sem tudja, hogy miről van szó. Bár már világszerte komoly politikusok foglalkoznak a problémával, de az egyszerű honpolgár a nagy média felhajtáson kívül nem sok mindent lát (még) ebből a problémából. Illetve lát dolgokat, de nagyon sokszor senki sem gondolja, hogy egy-egy adott környezeti változás, stb. igenis szoros kapcsolatban áll a globális felmelegedéssel. Olyan probléma ez, mint egy rossz anyós: akarjuk – nem akarjuk, de együtt kell vele élnünk.
A globális felmelegedés tekintetében az a leggyakoribb tévhit, hogy ennek a két szóból álló kifejezésnek az esetek döntő többségében csak a második szavára koncentrálunk. És csodálkozunk, ha pár napon belül nem következik be olyan látványos, érezhető felmelegedés, amellyel addig még nem találkoztunk. Pedig ez a kifejezés tényleg helyes. Globális, tehát az egész Földgolyóra vetítve adott időszakok során az átlaghőmérséklet növekedéséről van szó. Ráadásul ezek évről évre más értéket adnak és egyes években bizony visszaesés is bekövetkezhet, tehát egy, a teljes Földgolyóra vonatkozó átlaghőmérséklet növekedési trend az, amit a globális felmelegedés alatt érteni kell.
Tovább bonyolítja a képet, hogy egy átlaghoz, amely jelen esetben iszonyatosan sok helyről származó mérési adat átlaga, minden esetben hozzá kell számítani a szórást is! Ez gyakorlatilag nem más, mint az egyes önálló adatoknak az átlagtól való eltérésének átlaga. Ha kicsit is megerőltetjük a memóriánkat, akkor rájöhetünk, hogy ezt már jól észleljük. Évről évre több az időjárási szélsőségeknek a száma, amelyek már egyértelműen a globális felmelegedés számlájára írhatók. A hőmérsékleti átlag kicsinyke növekedése mellett a szórás, vagyis az átlagtól való eltérés ugyanis sokkalta nagyobb mértékben nőtt meg, mint maga az átlag érték. Tehát a globális felmelegedés jelen időszakban döntően az időjárási elemek szélsőséges értékeiben nyilvánul meg.
A globális felmelegedés által gyakoribbá váló időjárási szélsőségek nem csak minket, embereket érintenek, hanem a környezetünkben élő növény- és állatvilágot is. Termesztett haszonnövényeink éppúgy ki vannak téve az egyre gyakoribbá váló időjárási szélsőségeknek, mint a rajtuk élősködő, belőlük táplálkozó kórokozók és kártevők meglehetősen hosszú sora.
Amennyiben a mezőgazdasági termelés során az eddigiekhez hasonlóan, jövedelmezően és fenntarthatóan akarunk javakat felhasználni, akkor a növénytermesztés és a növényvédelem során bizony alkalmazkodni kell a változásokhoz. Persze felvetődhet a kérdés, hogy miképp lehet alkalmazkodni ahhoz, hogy egyik nap 40 fokos hőség van, két nap múlva meg majdnem fagy. Ehhez így önmagában tényleg eléggé nehéz, de szerencsére sok esetben a kártevők és kórokozók számára sem fenékig tejfel a szélsőséges időjárás. Ez által sokszor nem, vagy nem akkor, nem úgy kell védekezni ellenük.
Ráadásul mind a hőmérséklet, mind pedig a vízellátás tekintetében olyan mértékű szélsőségek fordulnak már elő, amelyek legtöbb esetben mindkét oldalon meghaladják a legtöbb kártevő és kórokozó biológiai optimumát. Nem egyszerűen melegebb és szárazabb az időjárás, hanem egyik nap forróság van, másik nap meg túlságosan hideg. Nem egyszerűen a nagyobb meleghez kell alkalmazkodniuk a számunkra fontos kártevőknek, kórokozóknak, hanem egy komplex környezeti stresszhez.
Megszoksz, vagy megszöksz
Az időjárási szélsőségek mindenkit érintenek: embert, állatot, növényt, kártevőt, gyomot, kórokozókat. A növényvédelmi szempontból fontos szervezetek alapvetően kétféle módon reagálhatnak az időjárási szélsőségekre: vagy igyekeznek adaptálódni, hozzászokni az új, változékonyabb viszonyokhoz, vagy pedig térben, esetleg időben igyekeznek elkerülni a szélsőségeket.
Diaporthe helianthi
A szélsőséges időjárási helyzetek okozta stressz legjobban az ún. specialista fajokat sújtja. Azokat, amelyek rendkívül kényesek életük során arra, hogy egy adott életszakaszukban milyen időjárási körülmények uralkodnak. Ezek általában egy adott növényfajon élnek és károsítanak, életvitelükben semmi rugalmasság sincs, így a sorozatban érkező időjárási szélsőségek rendkívüli mértékben képesek visszaszorítani ezeket a fajokat. Jó példa erre a napraforgó diaportés szárfoltossága (Diaporthe helianthi). E kórokozó az ezredforduló körüli években okozott hatalmas járványokat a napraforgóban. A diaporte csak ivaros alakban képes áttelelni és csak megfelelő hőösszeg elérése után, egy nagyobb csapadék hatására képez szaporító képletet, peritéciumot. Sokáig nem tudtuk, hogy a normális morfológiájú, szaporodóképes peritécium kifejlődéséhez az is kell, hogy a tavaszi–nyár eleji időszakban ne érje szélsőségesen magas hőmérséklet a napraforgó szármaradványt, ahol a szaporító képlet fejlődik.  Az elmúlt 15 évben több alkalommal (2003, 2007) is voltak olyan forró tavaszi, nyár eleji napok, amikor a kórokozó szó szerint hősokkot kapott. Azóta a betegség rendkívül megritkult, az ivaros szaporító képleteinek morfológiája megváltozott, belőle a fertőzést véghez vivő aszkospóra már nem tud kilökődni.
Ellentétben a specialistákkal, az ún. opportunista kórokozók és kártevők már sokkal jobb eséllyel léphetnek a „megszoksz” ösvényére. Mivel egész eddigi életükben, pár ezer/tízezer éven át eddig is ezt csinálták.
Fuzáriózis tünete búza kalásztokon
A szélsőségekhez a hozzászokás útján alkalmazkodó csoport tipikus növénykórtani képviselői pl. a búza és kukorica (és még rengeteg egyéb haszonnövény) fuzáriózisát (részben elpusztítják a növényt, részben pedig igencsak mérgező toxinjaikkal szennyezik azt) okozó fuzárium fajok (Fusarium spp.). Ezek egy része ártalmatlan korhadékevő, cellulózbontó gomba, más részük veszélyes nekrotróf parazita. Nekrotróf, mivel szaporító képleteiket csak elhalt növényi részeken alakítják ki, de parazita, mert előtte a zöld, élő növényi részt támadja meg. E gombák konídiumai kedvező közegben gyorsan csíráznak, micéliumuk gyorsan terjeszkedik, keresve a tápláléknak alkalmas növényi részeket. Kedvezőtlen körülmények közé kerülve sok faj szinte azonnal egy kitartó képletet, ún. klamidospórát képez. Ez a masszív kitartó spóra szinte mindennek ellenáll és nagyon sokáig képes fenntartani a kórokozót kedvezőtlen körülmények között. A fuzáriózist okozó gombák ráadásul ún. gyengültségi paraziták is, tehát a szélsőséges időjárás okozta stressz miatt legyengült növényeket sokkalta nagyobb mértékben képesek megfertőzni, mint az egészségeseket. A globális felmelegedés okozta időjárási szélsőségek többek között a kenyérgabona fuzáriózis általi nagyobb fenyegetettségét is okozzák.
Súlyos fitoftóra fertőzés paradicsomon
A kedvezőtlen környezet elleni másik védekezési, vagy túlélési módszer, hogy az élő szervezet igyekszik elkerülni azt. Ez megtörténhet térben (elvándorol), vagy időben. Az időbeli „elszökés” némileg kapcsolódik az előző stratégiához, hiszen ahhoz, hogy egy általában jobb körülmények közé kerüljön időben pl. egy kórokozó, ahhoz viszont a fennmaradó időben a kedvezőtlen körülményeket túl kell élnie, tehát „meg kell szoknia”. Az időbeli „megszökés” jó példája a fitoftóra, vagy más néven burgonya és/vagy paradicsom-vész (Phytophtora infestans). Ez a kórokozó a hűvösebb, 15 0C körüli hőmérsékleten érzi igazán jól magát, 30 0C felett elpusztul. Nyaranta most már egyre gyakrabban van olyan időjárási helyzet, amikor esélye sincs szaporodni, terjedni. De kitartó petespóráival szennyezheti a talajt és várja, hogy kedvező idő legyen. Ősszel általában már nincsenek 30 fokos hőségek, a napi hőingadozás viszont nagy, hajnalban gyakori a harmat, amely segíti ezt a nedvesség igényes kórokozót. Gyakran előfordul, hogy a nyár során a hőség miatt nem találni fitoftórát sehol sem, de őszre, szeptember vége–október elejére sok kertben, főképp a paradicsomon erős kártételt okoz.
Vannak olyan esetek is, amikor egy kártevő egyszerre mind a két túlélési stratégiával élni kíván, szó szerint a túlélés érdekében. Ilyen pl. a lisztatka, amely állott lisztben, darában, növényi őrleményekben meglehetősen gyakori kártevő. Raktárakban a szemes terményeket is károsítja. Ha elfogy az élelem, vagy valamilyen egyéb, kedvezőtlen környezeti hatás éri, fejlődése során egy nyugvó alakot, ún. hippopuszt hoz létre. Ebből is kettő félét. A nyugvó hippopusz kutikulája vastag, páncélszerű. Lábai igen rövidek, tuskószerűek. Ez az alak nem mozog, nem eszik, nem csinál semmit sem, csak vár, hogy idővel jobb legyen a környezet. A vándorló hippopusz sem rohangál fejvesztve, de mozog, hosszú lábain megkapaszkodásra alkalmas horgok, kampók sokasága található. Ez által passzívan igyekszik elszállíttatni magát olyan helyre, ahol a környezeti feltételek kedvezőbbek.
A globális felmelegedés mindenkire hat. Ránk is, a haszonnövényeinkre is, meg a haszonnövényeink károsítóira is. Ezek közül nagyon soknak már van kialakult stratégiája a megváltozott, egyre extrémebbé váló időjárási viszonyok kivédésére. Amelyiknek nincs, az megritkul, visszaszorul, majd eltűnik. A globális felmelegedés egy lassú folyamat, de hatása az egyes kártevők, kórokozók megjelenési gyakoriságán, fontosságán már most is érezhető.

Hertelendy Péter

Agrofil-SzMI Kft. https://agrofil.hu/kiemelt/globalis-felmelegedes-hatasai-mindennapokban 

VDT (Variable depth cultivation)

VDT (Variable depth cultivation). Ez az az „új” kifejezés, amelyet –úgy tűnik- meg kell tanulni annak, aki precíziós gazdálkodás virtuális haszon oldaláról átszeretne kerülni a valós haszon oldalára. A talajtömörödöttség szintje szerint (valós időben, vagy betöltött térképről „Offline” módban) változtatja a művelő eszköz mélységét, ez által csak a szükséges mértékig (mélységig) műveljük a talajt, kiaknázva a rendszer gazdasági és környezeti előnyeit.
VIDEÓ MEGTEKINTÉSE:        https://agrofil.hu/videok/vdt-variable-depth-cultivation  

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

Cikkajánló

Folyékony műtrágya...

Folyékony műtrágya rendszer bevezetése a Tempo L 8-24 típusoknálÚj opcióként a...

Bővebben...

A trágyalé kivitele és bedolgozása

Trágyalé kivitele és bedolgozásaFOX 300 D / 350 D / FOX 400...

Bővebben...

A legújabb fejlesztés

Tisztelt Gazdálkodó! Örömmel osztjuk meg Önnel a legújabb fejlesztést az...

Bővebben...

Kiegészítő felszerelések I

Kiegészítő felszerelések I. részMert a kiegészítő felszereléseinek száma is...

Bővebben...

Ősgabona fajtákat...

Ősgabona fajtákat is aratnak az ökotermelőkPéter-Pál napjával megkezdődik a...

Bővebben...

Ami jár a növénynek

A KEZDETEK:A FitoHorm termékek gyártása az 1980-as években kezdődött a Bácska...

Bővebben...

Az állatokról...

Az állatokról való gondoskodás a szántóföldön kezdődik, miért is az ELHO...

Bővebben...

Kötött talajok műveléséhez

Väderstad bemutatja a kötött talajok művelséhez szánt, új Marathon 15/25...

Bővebben...

Termékkereső

kiemelt AJÁNLATOK