A kalászos gabonák...

Részletek

A kalászos gabonák vírusos eredetű betegségei és a védekezési lehetőségek
A hazánkban termesztett őszi és tavaszi kalászos gabonákat az általános gyakorlat szerint csak különböző gombás eredetű növénybetegségek ellen kell védeni. Az évjáratok javarészében ez így is van. Ugyanakkor léteznek olyan, vírusos eredetű megbetegedések is, amelyek súlyos terméscsökkenést képesek okozni, és amelyekről a Magyarországon alkalmazott növénytermesztési–növényvédelmi gyakorlat időnként megfeledkezik.
Kórokozók
Gabonáinkat alapvetően 2 gyakoribb vírus károsíthatja.
Árpa sárga törpülés vírus
A leggyakoribb hazánkban általában az árpa sárga törpülés vírusa (angolul: Barley Yellow Dwarf Virus), amely nagyon sok egyszikű növényen megél, valamennyi termesztett gabonánkat is beleértve. A vírus az egyszikűeken károsító levéltetvek útján terjed, átviteléhez a levéltetű tartós jelenléte szükséges. Ellentétben több, más vírussal, ez a vírus perzisztens, azaz a növényből huzamosabb táplálkozás során jut el a levéltetű testébe és csak pár nap múlva képes a levéltetűből a szívogatás során kiürülni. A vírusnak a vektor levéltetvek alapján 5 csoportja létezik, amelyből hazánkban valamennyi elterjedt. A szárnyas és szárnyatlan alakok egyaránt képesek a vírus átvitelére.
A másik, hazánkban igen gyakori gabonavírus a búza törpülés vírus (angolul: Wheat Dwarf Virus), amely tüneteiben nagyon hasonlít az árpa sárga törpülés vírusára. Ugyanúgy perzisztens, de levéltetvek helyett különböző gabonaféléken élő kabócák, pl. a csíkos gabona kabóca (Psammotettix alienus) viszik át egyik növényről a másikra. A búza törpülés vírus agresszívabb, nagyobb kártétel előidézésére képes. Ugyanakkor e két kórokozó, illetve az árpa sárga törpülés vírus különböző törzsei együttesen is károsíthatnak.
A két leggyakoribb gabona vírus által okozott tünetek a két kórokozó vírus esetében rendkívül hasonlóak. A kórokozókat pusztán vizuálisan, az okozott tünetek alapján beazonosítani, vagy egymástól megkülönböztetni nem lehet. Ahogy a kórokozók nevéből is kiolvasható, mindkét vírus jellegzetes törpe növést idéz elő, amely ritkán már ősszel, általában tavasszal, a vegetáció indulásakor jelentkezik.
A növekedésükben visszamaradt növények a táblán foltokban helyezkednek el. A növények erőteljes sárga színe messziről felismerhető. Ez a sárgulás nem etiolált növényekre jellemző, halványsárgás elszíneződés, hanem erőteljes, élénksárga színváltozás. A sárga foltok a tavasz folyamán a haragoszöld egészséges növényállományból messziről észrevehetők. A törpült és sárga növények levélzete jellegzetesen felmered, turgoruk nagy, az egész növény sündisznó-szerű jelleget ölt.
A törpülés és sárgulás sokszor fokozatos, nagyban függ a növénybe jutott vírus(ok) agresszivitásától, a bejutás idejétől és a fajtától is. Erőteljes fertőzésnél eleinte extrém mértékű törpülés lép fel, melyet a szomszédos növények könnyűszerrel elnyomnak. Gyakran a fertőzött növény egy enyhe, késői fertőzés után hoz ugyan kalászt, de az steril lesz. Járulékos problémaként a nagyobb, súlyosan fertőzött foltokban gyomosodási gócok is kialakulhatnak, hiszen az egészséges szomszédos növények kompenzáló képessége véges, több négyzetméteres foltokat nem képesek bokrosodásukkal befedni.
Veszélyes szituációk
A gabona vírusok leginkább akkor veszélyesek, ha a vektor szervezetek (levéltetvek, kabócák) minél tovább tudnak betelepülni és táplálkozni az állományokban. A vírus rezervoár füves területeken, árvakelésekben, kukorica és cirok táblákon a kórokozók mindig megtalálhatók és a levéltetvek, kabócák is bőségesen találhatók ebben a környezetben. A kórokozók tehát szinte minden évben megfelelő mennyiségben vannak jelen egy potenciális vírusjárvány megindításához. A huzamosabb idejű vektortevékenységhez azonban „normális” évjáratokban nem áll rendelkezésre elég idő. Az időben, de nem szélsőségesen korán elvetett gabonákba betelepülő vektorszervezeteket általában az első komolyabb fagyos hajnal elpusztítja. Probléma akkor merülhet fel, ha a kalászos gabonát nagyon korán vetve, mi magunk nyújtjuk meg a vektorrovarok számára rendelkezésre álló időt, vagy pedig a természet nyújtja meg hosszú, enyhe ősz és fagymentes tél formájában. Az utóbbi időkben sajnos több esetben is előfordult olyan „tél”, amikor szinte nem is volt tél. A 2006/2007, illetve a 2013/2014 évek ilyenek voltak. Mindkét esetben meglehetősen erős vírusfertőzés lépett fel a gabona állományokban.
Bár az időjárás esetében nincs lehetőségünk a külső tényezők megváltoztatására, a vetési időpont helyes megválasztásával preventív módon sokat tehetünk a gabona vírusok fellépése ellen. A kalászosokat lehetőleg az optimális időben vessük el. Ha valamilyen okból korai vetésre kerül sor, időben gondolni kell az esetleges védekezésre. A korai vetést (általában csökkentett csíraszám mellett) indokolhatja a fajta erősen bokrosodó jellege, illetve az ilyen fejlettebb növények jobb, gazdaságosabb vízfelhasználása. Mind amellett a korábbi vetés 1-2 hetet kellene csak, hogy jelentsen, nem pedig 3-5 hetet. Szeptember első felében kalászost csak úgy érdemes vetni, hogy felkészülünk a vektorrovarok elleni védekezésre.
Korai vetésnél – főleg dús levélzetű állományok esetében – még a kora őszi fagyok hatásában sem bízhatunk teljesen. A dús lombozat kiváló hőszigetelőként működik, így a fagy a levélzet belsejében, alján levő rovarokat nem éri el.
Védekezés
A vírusvektor levéltetvek és kabócák elleni agrotechnikai védekezésre a vetési idő helyes megválasztása mellett egyéb lehetőségeink is vannak. Az árvakelések megszüntetése a kalászos gabonák kelése előtt sok vektorszervezetet képes megsemmisíteni, csökkentve ezzel némiképp a fertőzési nyomást. Ugyanakkor egy hosszú, enyhe ősz esetén a helyes időben elvetett gabonákra is nagyon hosszú aktív vektortevékenység veszélye leselkedik. Ilyen esetekben nincs más megoldás, mint az inszekticides állományvédelem. Ez történhet inszekticid hatóanyagú csávázószer alkalmazásával, vagy állománypermetezéssel. Csávázószer tekintetében jelen időszakban már több, hatékony készítmény is engedélyezett az őszi búza és őszi árpa kultúrákban. Állománypermetezésre a szintetikus piretroid hatóanyagú készítmények széles választéka mellett neonikotinoid hatóanyagú készítmények, foszforsavészterek, karbamátok, illetve ezek kombinációi rendkívül nagy számban érhetők el. A kezeléseket a levéltetvek tömeges betelepedése idején célszerű elvégezni. Ennek az időpontnak a pontos meghatározásához lehet használni sárga színű ragadós lapokat (ezek hátránya, hogy sok rovart fognak és poros helyen hamar használhatatlanok lesznek), de a növényzet vizuális átvizsgálása is eredményes lehet. Akár már a 2 leveles gabonán is lehetnek tömegesen levéltetvek, így nem árt, ha a kelés után heti rendszerességgel vizsgáljuk át az állományt.
Jelenleg szerencsére a levéltetvek részéről – hála az idei aszályos nyárnak – az átlagosnál kisebb a fertőzési nyomás. A forró, száraz nyár megtizedelte a számukat és a legnagyobb levéltetűforrás, a még zöld, hosszú tenyészidejű kukoricák mennyisége is elenyésző.
A gabonát károsító vírusok ellen nem ördöngösség az eredményes védekezés. De ahhoz, hogy a vírusos tünetek megjelenését elkerülhessük, előre fel kell készülni a kártevők ellen. A már beteg, tüneteket mutató növények esetében gyakorlatilag már semmit sem tehetünk a betegség ellen.
https://agrofil.hu/kiemelt/kalaszos-gabonak-virusos-eredetu-betegsegei-es-vedekezesi-lehetosegek