A repcetermesztés sikeréért

2017. augusztus 29. kedd
Oláh Margó
8202

ALAPOZZUK MEG A REPCETERMESZTÉS SIKERÉT
Termesztési technológiája
Vetésváltás

A repce nem kifejezetten igényes az előveteménnyel szemben, de néhány szempontot feltétlenül szem előtt kell tartanunk a vetésváltásba illesztésénél. A repcét korán (augusztus vége, szeptember eleje) kell vetni, így csak olyan növény szerepelhet előtte, ami biztosítja a korai vetés lehetőségét. Célszerű olyan növényt választani előveteményként, ami kevés mennyiségű szár- és növénymaradványt hagy vissza a területen a talajművelés jó minőségben történő elvégzése érdekében. A repce korai vetése, ill. a magok csírázásához szükséges talajban tárolt nedvességtartalom megköveteli a víztakarékos talajművelés alkalmazását (az elővetemény betakarítása után azonnal a tarlóhántás és a tarlóápolások lezárása). A csökkentett menetszámú és víztakarékos talajművelés magyar gépgyártó ajánlata. A repcének és az előtte termesztett növénynek nem lehet közös betegsége, kártevője.

Mindezen követelményeknek a kalászos gabonák felelnek meg, ezek közül is az őszi árpa és az őszi búza számít a repce legjobb előveteményének (legalább 5 héttel a repce vetése előtt betakarításra kerülnek, nem hagynak vissza nagymennyiségű tarlómaradványt, nem szárítják ki a talaj vízkészletét, a szükséges talajművelések időben és jó minőségben elvégezhetőek, nincs közös kártevőjük, betegségük a repcével. Ha őszi búza a repce előveteménye, figyelni kell arra, hogy galajjal erősen fertőzött táblát ne válasszunk. A tavaszi árpa szintén jó előveteménynek ítélhető (a tavaszi árpát is gyengébb nitrogén-szolgáltató képességű talajokon termesztik). Megfelelő előveteménye lehet még a repcének a nyáron betakarításra kerülő burgonya és az olajlen, valamint az egynyári tömegtakarmányok.
Nem megfelelőek a repce számára a keresztesvirágú növények, a szántóföldi zöldségnövények, ill. az olyan növények, amelyek nagymennyiségű szármaradványt hagynak vissza a területen, és betakarításuk július 30-a után történik.
A repce önmaga után 4 év múlva kerülhet vissza a területre. Figyelni kell az előző évi repcetábláktól való távolságra is, mert a kártevők és a betegségek átterjedhetnek.

Tápanyagellátás

A repce gyors fejlődéséhez igényli a talaj felső 5-15 cm-es rétegéből a könnyen felvehető tápanyagokat. A repcének tavasszal is jelentős a tápanyagszükséglete (tavaszi regenerálódásához nitrogént igényel). A kijuttatott tápanyagok mennyiségét a növény biológiai igényén túl a talaj felvehető tápanyagtartalma és a tervezett termés nagysága határozza meg.

A repce fajlagos tápanyagigénye
100 kf fő- és melléktermék képzéséhe:
A kijuttatott trágyaadagok:
 Nitrogén            5,5 kg/100kg  140-200 kg/ha
 P2O5:                3,5 kg/100 kg    80-120 kg/ha
 K2O:                  4,3 kg/100 kg  100-150 kg/ha
 CaO:                  5,0 kg/100 kg  
 MgO:                 1,0 kg/100 kg  

A repce meghálálja a kijuttatott szervestrágyát, de ma inkább műtrágyával elégítik ki tápanyagigényét.   Trágyalé kivitele és bedolgozása.
Zunhammer hígtrágya technika.

A foszfor- és kálium-műtrágyák kijuttatási ideje a nyári alaptalajművelés (szántás), a nitrogén kijuttatása megosztva történik: 0-30 % ősszel, 50-60 % télvégén (tavaszi gyors fejlődéshez), 25-35 % szárbaindulás-zöldbimbós állapotban (elágazódások növelése).
A nitrogén hiánya esetén a levelek sárgás színűek lesznek, főleg tavasszal a fiatal leveleken jelentkezhetnek a tünetek. A N-felvétele tavasszal egyenletesen nő egészen a virágzás idejéig, a nitrogén-igény a maximális mennyiségét a virágzás idején éri el, ezután már visszaesik felvétele. A túlzott mennyiségű nitrogén műtrágya hatására csökkenhet az olajtartalom és növekedhet a fehérjetartalom, a túl buja őszi fejlődés következtében könnyebben kifagyhat a repce, valamint a tenyészidő meghosszabbodása következtében a maghozó fejlődési szakasz későbbre tolódik. Az ősszel túl fejlett repcét a gyökér-gubacsormányosok jobban károsítják.
A foszfornak van legnagyobb hatása a növény növekedésére, az elágazódások számára és a becőkben lévő magszámra. A foszfor segíti a növény gyökeresedését, javítja a télállóságot és mérsékli a betegségekkel szembeni fogékonyságot. A foszfor felvétele a virágzás idején éri el maximális nagyságát, virágzás után a levélben és szárban található foszfor nagyrésze átvándorol a becőbe és a magba. Foszforhiány esetén a növény sötétzöld színű lesz, a fejlődésében visszamarad.
A kálium javítja a repce télállóságát, növeli a betegségekkel szembeni ellenállóképességet, elősegíti a levelek, hajtások képződését. A kálium felvétel legintenzívebb tavasszal, a virágzás után már csökken mennyisége a szárban és a levélben, míg növekszik a becőben és a magban. Kálium-hiány esetén a szár vékony, a levelek kicsik és sötét kékeszöld színűek lesznek. A levélszéleken apró foltok jelennek meg, súlyos hiány esetén teljesen el is halhatnak a levelek. Hiánya csökkenti a növény ellenállóképességét a betegségekkel szemben.
A repce mélyrehatoló gyökérzetével a az altalajból is képes a szükséges meszet felvenni, ha innen nem tudja mész-igényét kielégíteni, mésztrágyázással kell biztosítani ezt számára. Savanyú, mészhiányos talajokon szintén pótolni kell a meszet.
A savanyú barna erdőtalajok kivételével a repce általában elegendő magnéziumot képes felvenni a talajból, hiánya eseten a magnézium kijuttatása mésztrágyázással is kombinálható (dolomit, magnezitmész).

Talajművelés

A repcetermesztés sikerességét az igen gondos talajműveléssel, a vetés idejére kertszerűen elmunkált magágykészítéssel lehet megalapozni. A repce augusztus végi, szeptember elejei vetésideje miatt viszonylag elég rövid idő áll rendelkezésre az előkészítő- és az alaptalajművelés végrehajtására, valamint nagyon sok évben a talajművelések idején (nyár) kedvezőtlenek az időjárási feltételek (kevés csapadék, szárazság), és a talajban is kevés nedvesség marad az elővetemény betakarítása után (száraz talajon nehéz megfelelő minőségű talajmunkát végezni).   Kifinomult magágy-előkészítés
A repce biológiai igényét a középmélyen végzett alapművelés és a kiváló minőségű magágy elégíti ki. A talajműveléseket úgy kell végezni, hogy a talajnedvességet megőrizzük, porhanyós, ülepedett, egyenletes felszínű, nedves, kertszerűen elmunkált magágyat alakítsunk ki, ami a felső 2-4 cm-es mélységben aprómorzsás, rögmentes. Az elővetemény betakarítása után a tarlóhántást tárcsával azonnal el kell végezni, és a talaj nedvességtartalmának megőrzése miatt azonnal gyűrűshengerrel le kell zárni. A tarlóhántás legyen rögmentes (ezért sekélyen kell végezni), a gyomok és a kultúrnövények magvainak minél korábbi kelése érdekében. A tarló ápolásával (tárcsa + gyűrűshenger), a fokozatos mélyítő műveléssel (15-18 cm) a talaj kedvező fizikai állapotát és nedvességmegőrzését segítjük elő. Az árvakelések és kikelt gyomnövények tarlómaradványait is bedolgozzuk a tarlóápolás során, ezzel elősegítjük a növénymaradványok minél gyorsabb lebomlását a talajban.
Július végén, augusztus elején következik az alapművelés (ekével középmélyszántás, vagy energia- és költségmegtakarítás miatt a sekélyebb szántás kombinálása lazítással). A szántás zárása nehézfogas és gyűrűshenger kombinációjával szögben történik. A magágykészítést 4-6 cm mélységben az őszi nitrogén kijuttatásával egyidejűleg kombinátorral végezzük.

Vetés

Nagyon lényeges feladat a repce vetésidejének megválasztása: túl korai vetés esetén a repceállomány nagyon megerősödik, még ősszel megkezdődik a szárbaindulása, a szárbaindult repce fagytűrő-képessége csökken, könnyen kifagyhat, hótakaró alatt pedig kipállik. Megkésett vetés esetén nem éri el a repce a szükséges 8-10 tőleveles (rozettás) fejlődési szakaszt, ami legkedvezőbb a tél elviselésére, a gyökerük is fejletlen, így szintén megnő a kifagyás veszélye. Legkedvezőbb vetésidő magyarországi körülmények között augusztus 25 - szeptember 10.
A repce optimális csíraszámának a meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy a növényen a virágzati oldalágakon található a termések döntő hányada, ezért a növény elágazódásának elősegítésével a termés mennyisége növekedhet. Tavaszra kb. 80-100 db/m2csíraszám 1,0-1,4 millió db/ha. A 24 cm-es sortávolság (dupla gabona sortávolság) biztosítja a növények kellő tenyészterületét a szükséges elágazódások kialakulásához. áttelelt növény biztosítja a szükséges termés elérését, a szükséges
A repcét sekélyen kell vetni (ezermagtömeg: 4-6 g), a vetésmélység 2-3 cm legyen. A később kelő növények nem erősödnek meg kellőképpen a tél beálltáig, nagy lesz a kifagyás. Tavasszal a növényvédelmi beavatkozások sem tervezhetőek pontosan egyenetlen fejlettségű növényállomány esetén (15. táblázat).

Megnevezés Adatok Megjegyzés
Vetési idő VIII. 25-IX. 10. Vetési hibák:
Sortávolság, cm 24 - túl korai vetés
Tőtávolság, cm 3 - 4 - túl kései vetés
Vetésmélység, cm 2 - 3 - túl mély vetés
Csíraszám, millió/ha 1,0 – 1,4 - egyenetlen mélységű vetőágy
Vetőmagmennyiség, kg/ha 3 – 5  

Növényvédelme
A repce betegségei
A repce gombabetegségei

Repcebecőrontó (Alternaria brassicae, A. brassicicola)
Az egyik legismertebb és leggyakrabban előforduló repcebetegség. A becőfertőzés nyomán mintegy 20 %-os termésveszteség lehet.
Tünetek és diagnózis: A leveleken nagy, sötétbarna, ovális foltok jelennek meg, súlyos esetben a fertőzött levél elpusztul. A becők falán sötétfekete foltok képződnek, a becő felnyílik és a magok kiperegnek.
Védekezési lehetőségek: A betegség súlyosabb fellépésekor a korábbi betakarítás és az állományszárítás csökkenti a kárt. Fungicides állománykezelésre ritkán kerül sor.
Fehérpenészes rothadás (Sclerotinia sclerotiorum)
A repce egyik legsúlyosabb betegsége („repcerák"). Az általa okozott kár meghaladhatja az 50 %-ot is.
A betegség tünetei: A növények szárán világosbarna, kerek, világosabb sávokkal zonált megnyúlt foltok jelennek meg. A szárban fehér szövedék látható, benne fekete kitartóképletek (szkleróciumok). Csapadékos időben a száralapon is megjelenik a fehér, vattaszerű micélium. A betegség általában foltokban jelentkezik.
Védekezési lehetőségek: Legfontosabb az 5-6 éves vetésváltás betartása úgy, hogy ez idő alatt más gazdanövénye sem kerül a vetési sorba.
Gyökérgolyva (Plasmodiophora brassicae)
A betegség tünetei: A repce fő- és mellékgyökerein fehéres színű kinövés, golyva keletkezik. Ez a növény fejlődésével barnul, megrepedezik, nedves talajban elrothad. A fertőzött növények hervadnak.
Védekezési lehetőségek: A savanyú talajok pH-jának emelése meszezéssel, a savanyító hatású műtrágyák használatának kerülése. Vegyszeres védekezési lehetőség nem ismert.
Repceperonoszpóra (Peronospora parasitica)
Csapadékos, hűvös, hideg időjárás kedvez a terjedésének, hazánkban nem gyakori. Már ősszel a levelek színén kivilágosodó foltok keletkeznek, a fonákon piszkosfehér penészgyep jelenik meg, a foltok később beszáradnak. Fungicides védekezésre hazánkban általában nem kerül sor, de súlyosabb őszi fertőzés esetén indokolt lehet. Kerülni kell a túl sűrű állományt és a növény túlzott tápanyagellátását.

A repce kártevői

Nagy repcebolha (Psylliodes chrysocephala)
Hazánkban mindenütt előfordul, szinte minden évben okoz kisebb-nagyobb károkat. A lárva károsításának köszönhetően a kifagyás mértéke megnő.
Károsítás: Az imágó ősszel a kelő repce sziklevelein lyuggat, ezáltal a növényt nagyobb párologtatásra készteti, így - elsősorban száraz őszelőn - a súlyosan károsított növény el is pusztulhat. A lárvák ősszel és télen az alsó levelek nyelében furkálnak, majd kora tavasszal a szárban járatokat rágnak. A lárvákkal erősen fertőzött levelek sárgulnak, majd elfonnyadnak.
Védekezési lehetőségek: A repce felszívódó hatóanyagú inszekticiddel történő csávázása a kelés után 1-2 hétig védelmet nyújt. A későbbiekben inszekticides kezeléssel célszerű védekezni.
Repcedarázs (Athalia rosae)
Hazánkban általánosan elterjedt faj, egyes évjáratokban ősszel nagy károkat okozhat.
Károsítás: Ősszel a 3-4 leveles állapotú repce levelein eleinte kis lyukakat rágnak, később a rágás nyomán csak a levél fő- és mellékerei maradnak meg.
Védekezés irányelvei: Megfelelő tápanyagellátás, talaj-előkészítés és megfelelő időben végzett vetés a kártétel mérséklését jelenti, mivel a növény növekedése gyors a kedvező körülmények hatására. Súlyos kártétel esetén inszekticides állománykezelést kell alkalmazni.
Káposztalepke (Pieris brassicae)
Magyarországon általánosan elterjedt, tömeges megjelenésükkor nagymértékű kárt okoznak a káposztaféléken.

Károsítás: A fiatal hernyók eleinte a leveleken hámozgatnak, később azt szabálytalanul átrágják. Súlyos kártételekor tarrágás is előfordul.

Védekezési lehetőségek: A fiatal lárvák ellen védekezni lehet rovarölőszerekkel.

Repceszár-ormányos (Ceutorrhynchus quadridens)

Magyarországon termesztett és vadon élő tápnövényein előfordul, repcén kisebb károkat okoz.

Károsítás: Az imágók hámozgatják a növény leveleit, szárát és a becőket. A lárvák szárban odvasítanak, a károsított szárrész gyakran felhasad. A megtámadott növény lankad, hervad.

Védekezési lehetőségek: Március végén célszerű védekezni ellene. A virágzás kezdetétől csak méhkímélő technológiával szabad védekezni.

Repce fénybogár (Meligethes aeneus)

Hazánkban mindenütt gyakori faj. Kártételének megakadályozása egyes években a repce növényvédelmének alapvető feladata.

Károsítás: Az imágó pollenevő, de tojásrakás miatt a bimbóba oldalról belerág, ami miatt az leszárad. A lárva a virágrészeken táplálkozik. Az imágó pollenfogyasztása során megsértheti a bibét, ami torz becőfejlődést okoz.

Védekezési lehetőségek: A rajzó imágó ellen tudunk legjobban védekezni vegyszerekkel. A védekezésnek folyamatosnak kell lenni, akár 4-5 alkalommal is védekezni kell. A méhkímélő technológia szabályait maradéktalanul be kell tartani.

Repcebecő-ormányos (Ceutorrhynchus assimilis)

A repcén károsító ormányosok közül a legnagyobb kár okozza. A repcebecő gubacsszúnyoggal együtt a 80-90 %-ot is elérheti a magkárosítás.

Károsítás: Az imágó tavasszal a növény szárát, a leveleket és a különböző fejlettségű bimbókat furkálja meg. A lárva a becőben él és a magkezdeményeket kívülről rágja meg. A károsodott becő korábban érik, felnyílik és magtermése kihull.

Védekezési lehetőségek: Az imágók ellen lehet hatékonyan védekezni. Virágzás előtt és virágzáskor, valamint virágzás után kell védekezni a méhkímélő technológia előírásainak megfelelően.

Repcebecő-gubacsszúnyog (Dasineura brassicae)

A repcebecő ormányossal együtt nagy károkat okozhat egyes évjáratokban.

Károsítás: A lárvák a magkezdeményeket és a becő falát rágják, emiatt a becő idő előtt felnyílik és a mag a talajra hull.

Védekezés lehetőségek: Megegyezik a repcebecő-ormányosnál tárgyaltakkal.

A repce gyomnövényei

A hagyományos, nagyobb vetőmagmennyiséggel vetett fajták gyomelnyomó képessége jó, így ezeknél a fajtáknál a gyomosodás kisebb gondot okoz. A nagyobb sortávval, kis vetőmagnormával vetett hibrid káposztarepcének a kelés utáni 1-2 hónap alatt gyomelnyomó képessége szinte alig van, a talajfelületet nem zárja, így sok gyom megjelenhet a táblán. A repce kelésével egyidőben vagy azt követően csírázó gyomfajok az őszi gyomállományt alkotják. Ősszel kelnek és a repcével együtt áttelelnek pásztortáska (Capsella bursa-pastoris), tyúkhúr (Stellaria media), árvacsalán-fajok (Lamium spp.) és veronika-fajok (Veronica spp.). Ősszel és tavasszal egyaránt csírázik az ebszikfű (Matricaria inodora), ragadós galaj (Galium aparine), pipacs (Papaver rhoeas), a nagy széltippan (Apera spica-venti), pipitér-fajok (Anthemis spp.), mezei tarsóka (Thlaspi arvense), mezei árvácska (Viola arvensis), mezei szarkaláb (Consolida regalis) és a sebforrasztó zsombor (Sisymbrium sophia). Egyes területeken az árvakelésű őszi búza és az őszi árpa is jelentős gyomkártételi veszélyt jelenthet.

Tavasszal domináns lehet a repceállományokban a pipacs, ebszikfű, az orvosi szikfű, ragadós galaj, tyúkhúr és a nagy széltippan. Ebben az időszakban a repce a gyomok kártételére fokozott mértékben érzékeny, gyomfertőzött területen a tavaszi fejlődés gátolt, a repce fejlődése lelassul.

Betakarítás

A repce akár egy hónapot is meghaladó virágzása és egyenetlen érése következtében nagyon lényeges feladat a betakarítási idő helyes megválasztása. A repcemagban az olajképződés és olajbeépülés főleg az érés idején történik, a magvak olajtartalmát a betakarítási idő is befolyásolja. Korai betakarítás esetén az olajtartalom alacsony marad. Érési időszakban a csapadékos időjárás, a sorozatos átnedvesedéssel - megszáradással, növeli a becők felnyílását, a pergési veszteséget.

A repce érése június közepére, második felére esik. Magyarországon a repcét egymenetben, kombájnnal takarítják be, az egymenetes betakarítás előfeltétele az állományszárítás. A repcét teljes érésben kell betakarítani, amikor a becőkben lévő magvak csillogó fekete színűek, mozgatás hatására a becőkben lévő magok zörögnek, ujjal már nem nyomhatók össze.

Amikor a becőkben lévő magvak 70-80 %-a már érett, elvégezhetjük a deszikkálást. A vegyszerek egyaránt kijuttathatóak szántóföldi és repülőgépekkel, az elsodródásra itt különösen figyelni kell. Az állományszárítókat célszerű a reggeli, ill. az esti órákban kiszórni, a pergési veszteség csökkentése érdekében. Egyszerre mindig akkora terület deszikkálását végezzük el, amekkorát egy nap alatt be tudunk takarítani.

Érésgyorsító vegyszer is kijuttatható, kb. 40 %-os magnedvességi állapotban (ekkor a becők kb. 50-60 %-a érett). Ez csak gyommentes állományban használható (csak a generatív fejlődési szakaszban lévő növényekre hat, így a gyomokat nem szárítja le).

A kb. 12 %-os nedvességtartalmú repcét egy menetben gabonakombájnnal kell betakarítani. A kombájn-tiszta repcemagot az idegen fajú növények magvaitól, a becő- és szármaradványoktól meg kell tisztítani. A mag tárolása magas olajtartalma miatt 8-10 % nedvességtartalom mellett lehetséges. 10-12 % nedvességtartalom esetén, valamint párás, nyirkos időben végzett betakarítás esetén a repcemagot szárítani szükséges, ipari felhasználás esetén a szárítólevegő hőmérséklete ne haladja meg a 45 oC-ot (vetőmag esetén nem ajánlatos a szárítás).

Célszerű a betakarítás után visszamaradó repceszár talajbadolgozása, mivel könnyen bomló szervesanyagként a talaj szervesanyag-készletét gyarapítja.


FORRÁS:     http://www.agr.unideb.hu/ebook/szantofoldinovenyek/termesztsi_technolgija11.html



Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

Termékkereső

Cikkajánló

Csökkentett menetszámú talajműveléshez

Challenger gumihevederes traktorA Caterpillar által tervezett Challenger...

Bővebben...

Módosult a kertészet korszerűsítése

Módosult a Kertészet korszerűsítése - gyógy- és fűszernövény termesztés...

Bővebben...

Rendkívűli precizitás

Előszezoni áron az új Spirit R...

Bővebben...

Fokhagyma betakarítása

ERME RE1 típusú darabolós fokhagyma betakarítógép Mai napon kipróbáltuk...

Bővebben...

Precíziós együttműködés

Agrofil – Geoprospectors precíziós együttműködés köttetett2017. júliusától az...

Bővebben...

Körmöző kaloda

SZARVASMARHA KÖRMÖZŐ KALODA FESTETTMűszaki leírás Szarvasmarha kezelőkaloda...

Bővebben...

Ha egyszer egy program beindul...

Ha egyszer egy program beindul…Vácra látogattunk, az Eurotrust Kft-hez és...

Bővebben...

A kalászos gabonák...

A kalászos gabonák vírusos eredetű betegségei és a védekezési lehetőségekA...

Bővebben...

kiemelt AJÁNLATOK