Talajvédelem és tápanyag-utánpótlás

Részletek

Talajmintavétel és tápanyag-utánpótlási szaktanácsadás
Módszerünkkel arra adunk javaslatot, hogy a tápanyag-gazdálkodáshoz rendelkezésre álló anyagi erőt miként lehet a leghatékonyabban – legtakarékosabban, s a lehetőségek szerint a legeredményesebben – felhasználni az adott területen.

A talajmintavétel és talajvizsgálat után – tápanyagmérleg-számítások alapján, valamint a növényi tápelemigény és trágyareakció ismeretében megadható az optimális trágyázási javaslat mellett egy minimum technológia. Ez egy forgóban történő alaptrágyázási rendszer, mely a kitűzött célok elérését szűken ugyan, de még biztosítani tudja.

A talajvizsgálat adatai, a talaj tápelem-szolgáltató képessége, a korábbi évek trágyázási gyakorlata, a termeszteni kívánt növény termésszintje és trágyareakciója alapján keressük azon szituációkat, amelyekben a talaj tápanyagszolgáltató-mechanizmusa már nem képes az adott kultúra tervezett termésszintjéhez tartozó tápanyag felvételi intenzitását követni. Az ilyen szituációkban keletkező tápelemhiányos időszakok akadályozzák meg a nagy termőképességű, korszerű hibridek genetikai potenciáljának megközelítését, a befektetett tudományos erőforrások kiaknázását.

Ilyen esetekben számolhatunk a friss trágyahatás kialakulásával, azaz a tápanyag-utánpótlás hozamnövekedéssel jár. A kijuttatott – éven belüli lejáratú hitelekből vásárolt – műtrágya hatóanyaga a vegetációs időszakban felvételre kerül és költsége a
termelési év végére megtérül. A hatóanyag nem válik a talaj rabjává, ahol már nem mi határozzuk meg az adagolás ütemét és nagyságrendjét.

A módszer a N-trágyázást tekintve is többszintű: az optimális dózisok mellett megad egy ún. elfogadható kockázatú minimum dózist is, mely szintén határok közé szorítja azt a „ráfordítást”, amit minimálisan meg kell adni, és amely dózis felett már nem várható megtérülő, hatékony termelés.

A PK-kísérleteink lezárultak, eredményei azt bizonyítják, hogy a folyamatos évenkénti alaptrágyázást kockázat nélkül fel lehet váltani egy vetésforgóba elrendezett periodikus trágyázási módszerrel. A PK-trágyázás alkalmankénti elhagyása nem okoz gondot, sőt még segíti is a talaj tápanyag-dinamikájának életben maradását. Kísérleteket kell azonban folytatni a startertrágyázás jelentőségéről.

Most a figyelmünk középpontjában a N-trágyázás áll. A rendszerben található tápanyagtartalékok minél hatékonyabb kiaknázására
indítottunk N-fajtareakció vizsgálatokat.
Vizsgálataink alapján megállapítottuk, hogy a kukoricahibridek jelentős eltérést mutatnak N-hasznosítás szempontjából. Az eredményt több tényező is befolyásolja (mint pl. talaj vagy évjárat), a kísérletek még folynak a pontos karakterisztikák megállapításához.

A repcefajták és -hibridek N-reakcióját is vizsgáljuk forgatás nélküli talajművelés mellett. Az eredmények szerint a repce N-igénye nagyobb, mint a kukoricáé. Alacsony termésszinten is reagál a N-re, de itt már anyagilag nem megtérülő módon, így alacsony termésszinten a tápanyag jelentősen fokozza a felesleges környezetterhelést. A vizsgálatok termőhelytől és termésszinttől függetlenül azt mutatták, hogy az olajtartalom – és magas dózisnál az olajtermés – a N-dózis emelésével csökken.

Legújabb kísérleteink őszibúzában 2012 őszén indultak. Ezekben – országosan négy helyszínen – 20 különböző termesztési célú fajta és hibrid került elvetésre, amelyek várják a tavaszi N-adagjaikat. Ezek eredményei a következő évek szaktanácsadásaiban nyújtanak majd hasznos információt.

Precíziós gazdálkodás

• táblák körvonalainak rögzítése
• részmintavételi pontok koordinátáinak digitális rögzítése
• digitális mintavételi terv készítés
• kartogramok készítése (pl. humusz, foszfor, kálium)
• hozamtérképek értelmezése
• precíziós mintavételi terv készítés
• digitalizált precíziós tápanyag-kijuttatási terv elkészítése
www.agrofil.hu